#emberszabású majmok

Hangulatjavítóként működhet a nevetés a legközelebbi rokonaink körében, és ez a pozitív érzelmeink evolúciójáról is árulkodik.

Erdőtüzek, áradások és vulkánkitörések nehezítették az emberszabásúak korai őseinek evolúcióját 20 millió éve.

A kapott adatok alapján részletesebben megérthetjük legközelebbi rokonaink evolúcióját, és úgy tűnik, nagyobbak a különbségek köztük, mint eddig tudtuk.

Évezredeken és kultúrákon átívelő szokás a csók, de vajon miféle evolúciós eredete lehet?

Vadon élő csimpánzok megfigyelésével és az általuk fogyasztott növények vizsgálatával jutottak a bizonyítékokhoz a szakemberek.

Főemlős rokonaink sokasága visel farkat, ám az ember és az emberszabásúak nem – egy új kutatás azt tárta fel, mi is történt, ami miatt elveszíthettük e testrészünket.

Az, hogy számunkra időnként viccesek, nem kérdés, de vajon ők maguk is megélik-e a humort egyes helyzetekben?

Egy új kutatásban eddig nem ismert különbséget találtak az emberek és az emberszabású majmok közt.

Míg általában a helyzet fordítottjáról olvashatunk, vagyis az állatokról az emberre átterjedő kórokozókról, sajnos egyre gyakoribb, hogy mi fertőzzük meg a vadállatokat.