Feltárták a szlávok eredetét és Közép-Kelet-Európát átformáló hatásaikat
Kelet- és Közép-Európa területének legnagyobb részén ma szláv népek élnek, egy új genetikai nyomozással feltárták, honnan erednek, és miféle nagyszabású vándorlások útján terjedtek el.
Csökken az európai erdők szénmegkötő képessége
Az Európai Unió területének 40 százaléka erdő, amely 1990-2022 között az ember által kibocsátott szén-dioxid 10 százalékát kötötte meg, azonban úgy tűnik, romlik az erdeink ezen képessége.
Madaraink között is akadnak beporzók
Jól ismert, hogy számos szubtrópusi és trópusi madár, főként a virágok nektárjával táplálkozók hatékony beporzók, azonban nem korlátozódik e tevékenység a meleg égövre.
Veszélyesen csökken az európai talajok széntartalma
A csökkenés a kontinens élelmiszer-biztonságát és klímaváltozás elleni fellépését is súlyos veszélybe sodorhatja.
Feje tetejére áll a poloskák világa
Több tucat idegenhonos poloskafaj van jelen Európában, a többségüket az ember hurcolta be.
Nőni fog Európában a hőséghez köthető halálozás
Ha a jelenlegi úton halad tovább a felmelegedés, 2100-ig akár 2,3 millió európai életet is elveszíthetünk a hőségnek köszönhetően.
Pusztulnak a bükkfák, ez a jelenség egyik oka
Aki rendszeresen kirándul, annak nem újdonság, hogy pusztulnak a bükkfáink, egy új kutatás az okokat vizsgálta.
Lelassult a várható élettartam növekedése Európában
A lassulást 2011-től észlelték a szakemberek, és az okait is sikerült kideríteni.
Volt, amikor Európában is éltek hópárducok
A hópárducok ma Közép-Ázsia hegyeiben honosak, ám a jégkorszakban még az Ibériai-félsziget és a mai Franciaország területén is éltek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
