Így kapcsolódik össze az éghajlat, az éhínség és a pestis
Vajon mihez köthető, hogy épp 1347-ben tört rá kontinensünkre a fekete halál járványa, amely aztán pár év alatt a lakosság harmadát vagy akár felét kiirtotta?
Pusztító láncreakció: vulkánok vezethettek el a fekete halálhoz
Úgy tűnik, vulkáni aktivitás indította el azt a folyamatot, amelynek végén a pestis a 14. században elérte Európát.
Csökkent a pestis súlyossága a fekete halál járványa után
Megtalálták azt a génváltozást, amelynek hatására a Yersinia pestis baktérium mind a megbetegítő képességében, mind pedig a súlyosságában legyengült.
A ruhatetveknek is lehetett szerepük a pestis terjedésében
A pestis fő terjesztőjének a bolhákat ismerjük, azonban más vérszívók is szerepet játszhattak a végzetes kór átadásában.
A fekete halál túlélőinek átalakult a mikrobiomja
Sok modern, civilizációs betegség hátterében sejtik a mikrobiom valamilyen hatását.
Hihetetlen genetikai nyomot hagyott a pestisjárvány
A mai napig befolyásolja az emberi egészséget az 1300-as években Európában pusztító pestisjárvány után elterjedt génmutáció - derült ki a korabeli áldozatok maradványainak DNS-vizsgálatából.
Kiderült végre, honnan eredt a fekete halál
Kirgizisztáni sírokban nyugvók halálát a középkori Európában pusztító pestisjárvány, a fekete halál baktériumának közvetlen őse okozta.
Megtalálták a pestist okozó baktérium legkorábbi törzsét
A korabeli betegség valószínűleg kevésbé volt fertőző és halálos, mint a középkori változat.
Nyomot hagytak immunrendszerünkben a pestisjárványok
Történelmünk egyik legpusztítóbb fertőző betegsége volt a pestis, az 1346-1353 között.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
