#fenntarthatóság

Modern technológiánk számára nélkülözhetetlenek a ritkaföldfémek, azonban ezek kinyerése környezetkárosító és költséges folyamat.

Akár egészségügyi, akár éghajlati okból vált valaki növényi alapú étrendre, ha egy fejlett ország lakója, akár az élelmiszer-kiadásának harmadát is megtakaríthatja.

A küszöbön álló klímakatasztrófa és a szemünk előtt zajló ökológiai válság összeomlással fenyegeti az emberi civilizációt.

Az erdei biodiverzitás kulcsfontosságú környezeti tényezőit vizsgálták az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói, akik arra keresték a választ, hogy miként lehet a gazdasági hasznosítás mellett is jobban megóvni az erdők élővilágát.

„A végtelen láthatárig nincs más, csak fű; egy élőfa, egy kútágas, egy kunyhó nem zavarja meg a fenséges zöld sivatag országát” –  írta Jókai Mór: Sárga rózsa című kisregényében.

A Garnier következő mérföldköve a Green Beauty: a márka a fenntartható fogyasztást népszerűsítő ismeretterjesztő kampányt indít.

Szakemberek és szakírók sora évek óta kísérletezik azzal, hogy a városba szorult embereket megpróbálja az elkényelmesedésre hajlamosító urbánus életmód felől a vidéki újrakezdés felé terelgetni. Komoly elhatározást igényel egy ilyen erőteljes életformaváltás, de az életminőség szempontjából mindenképpen megtérül. A természetközeli élet és a rendszeres kétkezi munka az embert már önmagában is kiegyensúlyozottabb állapotba hozza mind mentálisan, mind fizikálisan, különösen akkor mutatkozik ez meg, ha tetteinek mozgatórugója egy magasabb szellemi minőségű létezés vágya.

Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban.

Mit tehet egy hegymászó annak érdekében, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon maga után? Vajon létezik-e hosszú távon fenntartható megoldás a „világ tetején” egyre csak gyarapodó emberi hulladék eltávolítására?