#főemlősök

Egy új kutatás arra jutott, hogy a csókolózás mintegy 21 millió évvel ezelőtt kialakult elődeinkben, s valószínűleg a neandervölgyiek is csókolóztak.

Az ősz sokak kedvelt időszaka, amikor a kellemes kirándulást a gombás kosár megtöltésével is ki lehet egészíteni – úgy látszik, ezzel a korai emberfélék is hasonlóképp lehettek.

Az ember felnőtté válása nagyjából kétszer olyan hosszú ideig tart, mint a csimpánzoké, eddig úgy gondoltuk, hogy az agyfejlődés és a tanulás nyújtja így el.

A korábbi elképzelés szerint a főemlősök társadalmai a hímek uralmával működnek, azonban ennél jóval árnyaltabb a kép.

Egészen eddig úgy gondolták a szakemberek, hogy a korai főemlősök magányosan éltek, egy új kutatás azonban sokszínűbb képet rajzolt róluk.

Nem az ember az egyetlen hízásra hajlamos főemlős.

Az eddigi legnagyobb genetikai összehasonlító elemzést végezték el az ember és a főemlős rokonok körében, az eredmények egyes betegségeink és a társadalmi rendszereződés eredetét is megmutatták.

A főemlősökre, így ránk is jellemző számos tulajdonság kialakulása régi evolúciós rejtély, egy kínai kutatócsoport új megközelítésből vizsgálta meg a kialakulásuk okát.

Főemlősök csontjainak vizsgálata alapján észlelték az eddig ismeretlen típusú átalakulást.