#fotoszintézis

Ma már a mezőgazdaság sajnos elképzelhetetlen a műanyagok nélkül, ám ennek pontos hatásai mindmáig ismeretlenek.

Az elmúlt évszázad növekvő szén-dioxid-szintje hatására vált hatékonyabbá a trópusi fák fotoszintézise, ez pedig elvileg azt is jelenti, hogy így még több szenet tudnak megkötni.

Japán kutatók hörcsögsejtekbe ültettek alga színtesteket, amelyek ott két napon át aktívan fotoszintetizáltak.

A szalamandrák számos fantasztikus tulajdonsággal rendelkeznek, azonban mind közül egy észak-amerikai faj a legkülönösebb: algákkal él szimbiózisban.

A hazánkban is honos erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii) példányai segítségével tárták fel azt a módszert, ahogy az épp kicsírázott magoncok segítséget kapnak.

Az idegen lényeket kis zöld emberkék helyett talán kis lila emberkéknek kellene elképzelnünk.

Ausztrál ősmaradványok alapján találtak bizonyítékot az élővilágban ma uralkodó fotoszintézisre.

Az ELTE kutatóinak legújabb felfedezése hatással lehet élelmiszeripari és egészségügyi tudásunkra és annak alkalmazására, hiszen növényi eredetű táplálékaink és azok színtestjei minden ember számára fontos vasforrást jelentenek.

Több mint 600 millió éve bolygónkat vastag jégpáncél borította be, és kérdés, hogy miként maradhatott fenn az élet ilyen körülmények közt.