Arany, halak és hegyláncok
A halak árulkodnak a hegyláncok kiemelkedéséről és arról, hol is lehet aranyat találni a folyókban
Új archeogenetikai módszert fejlesztettek ki az SZTE kutatói
Az archeogenetikai vizsgálatokat jelentősen megkönnyítő új módszert dolgoztak ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjával együttműködve – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
Csernobil kutyái
Az atomerőmű-katasztrófa után a helyszínen maradt kutyák leszármazottai ma is ott élnek, genetikai vizsgálatuk érdekes eredményeket adott.
Természetes szelekció véd a Chagas-kórtól
A Chagas-kór egy trópusi, sok esetben igen súlyos parazitafertőzés, évente mintegy 12500 halálos áldozattal jár, nagy többségében Latin-Amerika területén.
Tojáshéj-töredékek árulkodnak az elefántmadarakról
Az elefántmadár Madagaszkár egykori óriásmadara volt, amelynek kihalását az emberhez kötik.
A jégkori Európa lakói
Hatalmas genetikai vizsgálatban tárták fel a modern ember jelenlétét és rokoni viszonyait a jégkori Európában.
Ebben is a neandervölgyi gének segíthették a modern embert
Egy új kutatás a neandervölgyi gének szerepét vizsgálta abban, ahogy fajunk az afrikaitól eltérő fényviszonyokhoz alkalmazkodhatott.
Miért eltérő az egypetéjű ikrek ujjlenyomata?
Az egypetéjű ikrek genetikailag azonosak, akkor vajon miként lehet mégis elérő az ujjlenyomatuk?
A poligámia kevesebb káros mutációval jár – a madaraknál
Számos mongám és poligám életmódú madárfaj génelemzése alapján következtettek erre a kutatók.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
