#hangya

Régóta ámulattal figyeljük a hangyákat, de csak újabban kezdjük érteni a fontosságukat. Bakos Ádám tenyésztővel beszélgettünk a hangyákról.

Egy új kutatás összefüggést talált a hangyák sokféleségének robbanásszerű növekedése és a virágos növények evolúciója közt.

Egyik-másik növény halálos titkokat rejt – némelyik állat számára.

Egy hangya-levéltetvek által termelt- mézharmat csepp kóstolása közben.

A hangya és a levéltetű szimbiózisban élnek. A szimbiózis egy olyan kapcsolat, amiből minden érintett fél profitál, tehát előnyös a számukra. a hangyát a levéltetű által kiválasztott mézharmat vonzza. Ez az anyag tápanyagokban gazdag, szénhidrátokban, nitrogénvegyületekben és vitaminokban bővelkedik. Ezt a levéltetvek választják ki, naponta akár a testsúlyuk négyszeresét is kitevő mennyiségben. Ezeket a fontos anyagokat mind a növényből vonják ki, és pazarlóan bánnak vele. Erre a csemegére indul be a hangya. A hangya hálás ezért a csemegéért, amit abban fejez ki, hogy tisztán tartja a levéltetű kolóniákat, sőt magát a levéltetűt is, oly módon, hogy annak végbélnyílásáról eltávolítja ezt a ragacsos anyagot, ami egyébként, ha ott maradna a levéltetű pusztulásához vezetne. A levéltetű tisztában van ezzel, ezért egyáltalán nem zavarja a hangya közelsége, sőt nyugtatólag hat rá. Olyannyira, hogy a hangya közelségének hatására intenzívebben is táplálkozik. Erre a hangyák is rájöttek, ezért a csápjuk doboló mozgásával fokozzák a levéltetvek táplálkozását. A hangyák tesznek még egy további szívességet a levéltetűnek, azzal, hogy az elpusztult levéltetveket elcipelik fészkeikbe. Sőt még arra is képesek a hangyák, hogy a természetes ellenségeket (katicabogár, zengőlégy) elűzzék.

Gyermekként mindig csodálkozva néztem a telkünk kivágott akáctuskóin létrejött méretes hangyabolyokat. Akkor még nem is sejtettem, hogy milyen érdekes életközösségnek adnak otthont.

A hangyák azért kedvelik annyira a levéltetvek társaságát, mert azok a táplálkozásuk során édes, magas cukor tartalmú váladékot választanak ki, amit mézharmatnak nevezünk. A hangyák szívesen fogyasztják a mézharmatot, cserébe megvédik a levéltetveket a természetes ellenségeiktől, mint például a katicabogár lárváitól vagy a pókoktól.

Különleges ökológiai kapcsolatrendszer nyomait fedezte fel egy mindössze 8 éves kisfiú, s az édesapjának köszönhetően tudományos kutatás is kerekedett belőle, nagyon izgalmas eredménnyel!

A hangyákra ritkán gondolunk úgy, mint a növénytermesztést segíteni képes állatokra, holott bizonyos terményeknél kiválthatják a rovarölő szereket is.