#harkály

Ifj. Vasuta Gábor ezúttal balkáni fakopáncsok odúját figyelte meg.

Amikor egy szöget beverünk, az a fában marad, nem így a harkály csőre: a madár könnyedén kihúzza azt.

Sorozatunk következő madarai ismét harkályok, most két küllőről szeretnék pár sorban írni.

Régi kérdés, hogy a harkály az intenzív csapkodás-kopácsolás ellenére miért nem kap agyrázkódást, egy új kutatásban megcáfolták az eddigi, nem bizonyított, ám igen elterjedt magyarázatot.

A harkályokat sokan szeretik, hiszen ott élnek lakóhelyünk közelében. Sok ismerősöm számolt be már arról, hogy a szőlőhegyen vagy a kertjében rendszeresen találkozik harkályokkal.

A vidéki és nagyvárosi kertekben a tél folyamán gyakran megfigyelhető egy veréb nagyságú harkályfaj a kis fakopáncs (Dendrocopos minor).

A fej- és nyaktartásunk nagyban befolyásolja az agyrázkódás esélyét egy baleset során.

Messziről tompa munkazajnak hallatszik csupán, ám a harkály igencsak erőteljes mozdulatokkal kopogtatja a fák törzsét, akár egy-egy géppuskasorozat.