A trilobiták középső szeme
150 évnyi kutatást követően végre sikerült megtalálni a ma élő ízeltlábúakra is jellemző középső pontszemeiket.
Különbözően hat a városiasodás az ízeltlábúakra
Az ízeltlábúak egyes csoportjai szenvednek, míg más csoportjai gyarapodnak a városiasodó környezetben, s ez a madarakra is hat.
Miként ugrik az ugróvillás?
Ezek a szabad szemmel alig látható ízeltlábúak képesek arra, hogy helyből felugorjanak, majd, csak nagy sebességű kamerákkal készült felvételen látható, akrobatikus mutatványok után visszaérkezzenek a felszínre.
Színpompás világ
Amikor az ízeltlábúakra gondolunk, a legtöbben a kellemetlenkedőkre – legyek, szúnyogok, kullancsok – asszociálunk. Azonban van egy sokkal szebb arca is ennek a népes közösségnek!
Miként alakult ki az ízeltlábúak légzőrendszere?
A vízben élő ízeltlábúak is kopoltyúval lélegeznek, ám a kopoltyúikat a lábaikon viselik. Egy új kövület tárja fel a részleteket az ízeltlábúak ősi kopoltyúival kapcsolatban.
Autó méretű ezerlábú járta egykor az angol vidéket
A mai Észak-Anglia területén fedezték fel azt a kövületet, amely a legnagyobb ismert ízeltlábú lehetett bolygónk történetében.
Felfedezték az első valóban 1000 lábú ezerlábút
Az ezerlábúak közt eddig egyetlen faj sem rendelkezett valóban a névben jelzett ezer lábbal.
Kitinparádé
Kitines külső vázuk és ahhoz tapadó izmaik közreműködésével az ízeltlábúak tökélyre fejlesztették a mozgás képességét, és mászva, sprintelve, úszva, repülve milliónyi élőhelyet meghódítottak.
Bársonyatkák tavaszi ébredése
A rügyek még épp csak pattannak, ám az erdő levetett ruhái között már kidugták fejüket az első tavaszi virágok, s bizony, az ízeltlábúak is elkezdtek mozgolódni az avarban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
