Mesterséges intelligencia segíti a szaglást
A szaglás során a levegőben lebegő molekulák az orr belsejének receptoraihoz csatlakozva keltenek szagingert, vagyis kémiai érzékelésről van szó.
Nem csak a fény roncsolja a régi festményeket
Számos galériában, múzeumban látott régi festmény színei eredetileg sokkal élénkebbek voltak – ám a festékanyagok bomlása miatt kifakultak.
Időutazás kémiai tárlatvezetéssel
Rácz Andás vegyész előadása pillanatképeket mutat be az anyag fejlődéstörténetéről a kezdetektől napjainkig.
Molekulák a színfalak előtt, avagy a nagy leleplezés
Daru János a Kémiai Intézet egyetemi adjunktusa a kémiai folyamatokban lezajló reakciómechanizmusokról ad elő az Alkímia ma sorozatban.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
Kiderült, miként rombolta az ózonpajzsot az ausztrál erdőtűz
A 2019-20-as, sok szempontból rekorder ausztrál erdőtüzek, bozóttüzek irtózatosan nagyra terebélyesedtek, s az ózonpajzsunkat is képes volt a füstjük károsítani.
Kalandozás a kristályok világában
Szalay Zsófia, a Richter Nyrt. kutató-fejlesztője tart előadást az Alkímia ma sorozatban, 2023. március 2-án.
Milyen anyagokat használtak a balzsamozáshoz az egyiptomiak?
Egy 2500 éves egyiptomi balzsamozóban talált kerámiaedények vizsgálatából kiderült, hogy számos, igen nagy távolságból származó anyagot használtak a múmiák tartósításában.
Hópelyhek cinkből
A hópelyhek alakját idéző kristályszerkezeteket hoztak létre ausztrál kutatók cinkből, a kristályokat katalizátorként lehet majd hasznosítani.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
