Nem az ember okozhatta Észak-Amerika jégkori megafaunája kihalását
Régi viták tárgya, hogy vajon a gyorsan terjeszkedő és szaporodó emberek, vagy természetes okok állnak-e a jégkor végi kihalás hátterében.
Fogyatkozóban a világ növényeinek sokszínűsége
A világon élő növények kétötödét kihalás fenyegeti. Ennek egyik fő oka a fajok élőhelyének szűkülése - adta hírül a nemzetközi kutatás eredményét az MTI.
Túlélte a dinoszauruszok kihalását az ősi teknősök utolsó mohikánja
Mintegy 66 millió évvel ezelőtt következett be minden idők legismertebb tömeges kihalása.
Az utolsó mamutok génhibáit vizsgálták
Mintegy 4000 évvel ezelőtt, a szibériai Vrangel-szigeten éltek az utolsó mamutok, a kihalásukat az elméletek alapján súlyos génhibák halmozódása okozta. Vajon valóban ez történt?
Lassan eltűnhet a kacsacsőrű emlős
A kihalás szélére sodródott több területen Ausztrália különleges állata, a kacsacsőrű emlős.
Egyre kevesebb a madár Észak-Amerikában
Az észak-amerikai kontinensről mintegy hárommilliárd madár tűnt el 1970 óta, a teljes állomány mintegy 30 százaléka.
A jégkor vége, vagy az ember végzett a barlangi medvékkel?
A jégkori megafauna egyik ikonikus tagja volt a barlangi medve, s rengeteg csontlelete maradt ránk Európában, amelyekről számtalan kutatás is született.
Félelmetes ütemben pusztulnak a növények
Egy új kutatás szerint az elmúlt 250 évben kétszer több növény halt ki, mint ahány kétéltű-, madár- és emlősfaj összesen.
A gombáknál nincs jele a dinoszauruszok kihalásához vezető eseménynek
Hogy alakulhatott a ma élő gombafajok evolúciója, voltak-e fajképződési robbanások és tömeges kihalási események, és milyen szabályszerűségek szerint alakul a gombák sokfélesége a Föld különböző pontjain?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
