#korallok

A világ negyedik globális korallfehéredése zajlik épp, ráadásul ez 10 éven belül már a második ilyen eset.

A korallzátonyok a teljesen átlátszó, ezért tápanyagszegény vizekben élnek és nőnek, rengeteg élőlénynek otthont adva – de vajon miként? A kérdés már Darwinban is felmerült, ezért Darwin korall-paradoxonjaként ismert.

Jó ideje ismert, hogy a naptejek egyes összetevői károsítják a korallokat, egy újonnan fejlesztett naptej viszont nem, sőt az emberi bőrt a hagyományosaknál hatékonyabban védi.

A tömeges fehéredéseket és a viharokat kiheverve, a 36 évvel ezelőtt elkezdett megfigyelések óta nem látott szintre emelkedett a korallok borította felület az ausztráliai Nagy-korallzátony északi és középső kétharmadán.

A világ talán legkáprázatosabb korallszirtjei a Fülöp-szigetek mentén húzódnak. Egy részük védett, de többségüket súlyosan károsítja a globális fölmelegedés és a nyakló nélküli halászat.

A korall antimikrobiális hatású nedveket termel, amelyeket a delfinek magukra dörzsölnek.

A naptejek használata a bőrünk egészsége miatt létfontosságú, ám ezek egyes összetevői ártalmasak a korallokra nézve, így áthidaló megoldásra van szükség.

Ahogy eltűnnek a védelmet nyújtó korallok, úgy lesz egyre kevésbé sokszínű a halközösség.

A klímaváltozás miatt a tengerek melegedése súlyos hatással van a korallokra.