Finomították a Grand Canyon geológiai történetét
Az ikonikus tájképként ismert kanyon földtörténeti szempontból is különleges hely, ahol bolygónk életének egyik legizgalmasabb korszakában képződött kőzetek és azok kövületei vizsgálhatók.
Bolygónk legősibb erdősége
A 390 millió évvel ezelőtt élt fák egyes maradványai úgy néznek ki a kőzetekben, mintha egy bicikli keréknyomai lennének.
Hőség elől a föld alá
Az ausztrál Coober Pedy bányavároska területén a felszínen extrém hőség alakul ki nyaranta, a lakosság jó része ezért a felszín alatt keres menedéket.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
Kalandos sorsú halgyík
A 19. század elején előkerült lelet eredetije a II. világháború alatt megsemmisült, a róla készült másolatokról pedig semmit se tudtunk – egészen mostanáig.
Nappali életmódról és jó hallásról árulkodik az ősmadár koponyája
A Jeholornis, e nagyjából holló méretű ősmadár 120 millió évvel ezelőtt élt, s a madárrá alakuló dinoszauruszok egyik legkorábbi példáját képviseli.
Drámai környezetváltozásról tanúskodnak az Andok növényi kövületei
Az Andok központi fennsíkján, az Altiplano területén talált 10 millió éves megkövült fák, levelek és pollen alapján meleg, nedves éghajlat uralta egykor a tájat
Egy hajdani klímaváltozás hatása
A Birmingham Egyetem kutatói felfedezték, hogy 307 millió évvel ezelőtt a növények kihalási hulláma a gerincesek fejlődését is befolyásolta.
A szimbiózis egyik legősibb példáját fedezték fel
A Leicesteri Egyetem munkatársai egy nemzetközi csapattal 520 millió éves kínai fosszíliákat elemeztek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
