#lemeztektonika

Bolygónk múltjában számos, hétköznapi értelemben felfoghatatlan méretű vulkánkitörés volt, ezek némelyike a környezetátalakítás révén kihalási hullámot is előidézett.

Mintegy 430 millió éve a földkéreg összetételében kis idő alatt olyan változások következtek be, amelyek az edényes növények hatásához köthetőek.

Nem véletlen, hogy a legősibb, már kontinentális kéregként azonosított kőzetmaradványok abból a korból erednek, amikor a bolygónkat érő hatalmas becsapódások időszaka zajlott.

Marie Tharp egy férfiak uralta tudományág első női képviselői közt volt, és neki köszönhetjük, hogy tudunk az óceáni hátságokról, a felfedezése pedig elvezetett a lemeztektonika elméletének elfogadásához.

A csöpögés évmillós nagyságrendű folyamat, amelynek a felszínen jól felismerhető jelei vannak.

Bolygónkon időről időre szuperkontinensekké állnak

19 millió év adatainak elemzéséből kiderült, hogy bolygónk óceáni hátságai lassabban hozzák létre az új óceáni kérget.

Egy adott helyszín földrengés-veszélyességét számos tényező befolyásolja, dán kutatók most arra jöttek rá, hogy eddig egyet kihagytak a számításokból.

Egy 3,25 milliárd éves ausztrál kőzetrétegben fedezték fel az eddig ismert legkorábbi mágneses pólusváltás nyomát.