#madarak vándorlása

Egy új, német kutatás feltárta, miként döntik el a gólyák, hogy mely fajtársaikkal és milyen útvonalon teszik meg az évszakos vándorútjukat.

A február első felében beáramló meleg front meghozta az első tavaszi érkezőket. 2024-ben először láttam a Somló-hegy lábánál az első bíbic (Vanellus vanellus) csapatot

Nagy magasságban repülve más légzési ritmust vesznek fel egyes madarak, ez pedig elősegíti, hogy a képességeik határai közelében repülhessenek.

Egy új kutatási eredmény szerint a madarak vándorútjához rendkívül nagy szükség van a zsírok mellett fehérjékre is.

A rossz időjárás érthető módon elsodorhatja útvonalukról a vándormadarakat, ám van más tényező is, ami közrejátszik abban, hogy néha idegen helyre érkeznek.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai spanyol kutatókkal együttműködve a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáinak vizsgálata alapján megállapították, hogy a vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre.

Milyen jó dolguk van a madaraknak, nekik nem kell több százezer forintért repülőjegyet váltaniuk azért, hogy egzotikus tájakra utazzanak a zord napok elől a téli hidegben. Ők már időben elindulnak a téli szállásaik felé, és csak akkor térnek vissza mikor náluk beköszönt a tavasz.

GPS nyomkövetőkkel mérték fel a lócsér vándorlását a Balti-tengertől Afrikába.

A mi sarlósfecskéink amerikai rokonai, a fekete sarlósfecskék a holdfényhez igazítják a vándorlásukat.