#madárvédelem

A korán beköszöntő tavasz, sok érdekességet hozott az idén. Mindig is vágyam volt, hogy leljek őszapó (Aegithalos caudatus) fészket. Többször láttam már fészekanyagot hordó madarakat, azonban a kiválóan elrejtett fészküket eddig nem sikerült megtalálnom.

Mintegy tíz százalékkal növekedett a fehér gólyák száma Magyarországon egy 2023-ban végzett felmérés szerint.

A vidéki és városi kertekben feltűnik, a téli, tél végi napokon egy kecses mozgású, kedves kis madár a vörösbegy (Erithacus rubecula).

Az istállók körül több búbospacsirta (Galerida cristata) figyelhető meg, amint a lócitromok között keresgélik a táplálékukat. Jó alkalmazkodóképességű faj, amely az emberi települések terjeszkedését megfelelően kihasználta.

2024 telén a megszokottnál hidegebb napok köszöntöttek ránk. Ezt bizonyítja a csonttollúak beáramlása, valamint egy pehelyréce (Somateria mollisimma) felbukkanása a Balatonnál.

Pár napja egy tizennégy kilométeres túra alkalmával a Marcal folyó vagy inkább csatorna mentén, ráakadtam a kis hattyúra (Cygnus columbarius).

A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely szerint a faj megőrzésében óriási a magyar természetvédelem felelőssége, mert a kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk.

Kedvelem a vizes élőhelyeket, a folyókat, holtágakat, halastavakat, patakok mentét, erdei tavakat bármelyik legyen is. Ezen élőhelyeket érdemes tavasszal és ősszel gyakrabban felkeresni, hiszen madárvonulás idején, ha a szerencse mellénk szegődik, mindig lelhetünk valami madárritkaságot.

2023. szeptember 30-án és október 1-jén rendezik meg a 31. Európai Madármegfigyelő Napokat (EMN): a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 17 vármegyében és Budapesten 51 helyszínen várja az érdeklődőket.