#madárvédelem

Nagyon szeretem a ragadozó madarakat, e csoportból  a legjobban a szívemhez közel áll a hamvas rétihéja (Circus pygargus) a turjánosok költőmadara.

Augusztus közepe felé egy piciny Somló menti faluban Apácatornán 43 fehér gólya (Ciconia ciconia) éjszakázott a település kéményein, háztetőin és villanyoszlopain és a templomon. A szürkület beállta előtt szinte kövekként zuhantak le a házak közé.  

Április második felében érkeznek meg a költőhelyekre a kígyászölyvek (Circaetus gallicus). Közel tíz esztendeje követem nyomon néhány költőpár helyzetét a Bakony és tágabb térségében.

Minden esztendőben teszünk egy biciklitúrát a Somló környéki apró falvakban, annak érdekében, hogy meglessünk az épületeken költő molnárfecskéket (Delichon urbica).

Nagyon szeretem a ragadozó madarakat, egyik kedvencem már gyerekkorom óta a darázsölyv (Pernis apivurus).

2023-ban lezajlott az általam ismert és fellelt uhu (Bubo bubo) költőhelyek számbavétele, ellenőrzése a Bakony mesés erdeiben.

Az embereket mindig is izgatta, hogyan töltik az éjszakát a madarak, most pár érdekességet szeretnék bemutatni.

A 2022-es esztendő nem kedvezett a fekete gólya szaporulatnak, idén szerencsére több a csapadék, így a gólyák számára a táplálékbázis is adott.

Számomra a vizes élőhelyek a legjobb madarászhelyek, itt mindig pezseg az élet. Sőt ezeket is lehet rangsorolni, talán hazai pályán a fülöpszállási Kelemen-szék, az Apaj környéki régi és új halastavak, a tömörkényi Csaj-tó és persze Hortobágy tartozik a legjobbak közé.

Az ember és madár kapcsolata ősi eredetű, gyakran a mitológiában az istenek kedvük szerint változtatták az embert gólyává, vagy éppen daruvá. Az isteni szimbólumok között gyakran lelünk madarakat.