#Mars

A marsi felszínen számos helyen látható pszeudokráterek kialakulásáról sikerült új elképzelést kialakítani, egyszerű, konyhai kísérleteknek köszönhetően.

Képes lehet-e fennmaradni az élet a világűr barátságtalan körülményei között? Miként bánunk a kérdéssel, hogy a bolygónkról ismert mikrobiális életformák túlélhetik-e a mélyűri hideget (-270°C), a szélsőséges UV-sugárzást és az extrém szárazságot? Ezek a kérdések egyre intenzívebben és egyre szélesebb körben foglalkoztatják az asztrobiológusokat, akik a földön kívüli élet lehetőségeit kutatják.

A marsi helikopter több mint harmincszorosan túlteljesítette az eredeti repülési terveit, ám 2024. január végén baleset érte.

Könnyen lehet, hogy a távol-keleti országnak sikerül majd először végre is hajtani e nagyszabású tervet.

Alkonyi holdsarlót láthatunk a Vénusz közelében, itt az év első meteorraja, elfedi a Hold a Szaturnuszt, majd a Fiastyúk egy részét, az időszak végére pedig teliholdat is kapunk, bónuszként jár hozzá a Mars.

A Mars két szokatlanul apró holdja létrejöttéről számos elképzelés volt már eddig is, most szuperszámítógép segítségével dolgoztak ki egy új elméletet.

A Perseverance rover már nagyjából egy hónapja mászik felfelé a Jezero-kráter pereme felé, hogy ősi köveket keressen.

A póknak becézett formákat 2003-ban fedezték fel, és azóta is sokakat foglalkoztatott, hogyan jöhettek létre.

Két évtized felvételei alapján állították össze a Mars légkörében kialakuló felhők adatbázisát.

Az InSight szonda adatai arra utalnak, hogy a mélybeli porózus kőzetek üregeiben folyékony víz található.