#mesterséges intelligencia

Miként használják már most az iskolában és azon kívül a diákok a mesterséges intelligenciát, és miként formálja át az MI a tévézés, streamingelés világát? Cikksorozatunk utolsó része.

A mesterséges intelligenciát évekig a termelőeszközök utolsó szintjeként kínálták, egy láthatatlan segítőként, amely felszabadítja az embereket, hogy „értelmesebb” munkára koncentrálhassanak. De mivel a mesterséges intelligencia mára széles körben elterjedt, a kérdés elkerülhetetlenné vált: vajon mi történik, ha a szoftver valóban elég jó ahhoz, hogy elvegye a munkánkat? És mi lesz akkor, ha az MI nem engedelmeskedik? Cikksorozatunk negyedik része.

„Trust no AI”, azaz „Ne bízz az MI-ben” – jelent meg 2025 októberében egy brit újságíró laptopjának monitorján, miután egy láthatatlan, fehér betűkkel írt mondat átvette az irányítást MI-böngészője felett. A jelenség neve prompt injection, magyarul talán szöveges eltérítésnek vagy utasítás-beékelésnek hívhatnánk. A lényege riasztóan egyszerű: ha egy rendszer nem tudja megbízhatóan elválasztani a feldolgozandó tartalmat a végrehajtandó utasítástól, akkor a szavak maguk válhatnak támadási felületté. Németh Antal írása a National Geographic online felületén.

Példátlan időket élünk: soha nem volt ekkora a globális népesség, ennyire magas az átlagéletkor és ilyen gyors a kommunikáció. A látványos fejlődés új fejezeteként jelent meg a mesterséges intelligencia (MI) terjedése az élet szinte minden területén. Milyen új, a hétköznapi ember által is használható MI-eszközökről beszélhetünk? Cikksorozatunk harmadik része.

Az ember azt hinné, hogy amennyiben egy videóról biztosan tudni lehet, hogy hamisítvány, akkor az nem fog hatni az ítéleteinkre, egy új kutatás során azonban egészen másra jutottak.

Régen valószínűtlennek tűnt az olyan mesterséges intelligencia (MI) megalkotása, amely emberként tud gondolkozni, vagy akár jobban is teljesíteni akkor, amikor egymás megértése a cél, a jövő azonban megérkezni látszik a jelenbe. Cikksorozatunk második része.

A Ludus Coriovallinak elnevezett, kétfős játék szabályait mesterséges intelligencia segítségével határozták meg.

Nagy utat tettek meg a fejlesztők az elmúlt évtizedekben, ahogyan egyre jobban tökéletesítették a mesterséges intelligenciát (MI). 2026-ban az MI már nem csak fejlesztés alatt áll, hanem – többek között az automatizált tanulás révén – részben saját magát is fejleszti.

Sztrók után nagyon sok esetben visszamaradó probléma a nehezen érthető beszéd, amelyet a beszédhez szükséges izmok idegi vezérlésének és koordinációjának zavara okoz, ezt egy újonnan fejlesztett eszköz segíthet megoldani.