#mikroműanyag

A szakértők még mindig nem tudják, hogy a parányi műanyagrészecskék pontosan miként hatnak az élőlényekre.

Hogyan uralták el életünket a könnyen kezelhető, eldobható műanyag holmik – és miként szabaduljunk meg tőlük a magunk és bolygónk érdekében?

Bár a műanyagokat nem emberi fogyasztásra gyártják, úgy tűnik, hogy mégis nagy mennyiségben kerülnek be szervezetünkbe.

A Maldív-szigetek körüli vizekben az egyik legmagasabb a mikroműanyag-szennyezettség a világon, aminek súlyos következményei lehetnek a sekélyvízi korallzátonyok élővilágára és fenyegetést jelenthet a szigetek lakóinak megélhetésére is.

Egy kicsiny rákféle képes lebontani a mikroműanyagot egy sejtnél kisebb méretűvé 96 óra alatt a Corki Egyetem (UCC) kutatói szerint.

A világ műanyaggal leginkább szennyezett folyója lehet a Temze, a folyó egyes szakaszain másodpercenként 94 ezer darab mikroműanyag is áthaladhat.

Műanyag mikroszemcséket vízi és szárazföldi ragadozó madarak - többek közt sólymok, baglyok és rétisasok - szervezetében is találtak amerikai tudósok.

Egy friss tanulmány alapján a folyópartok közelében élő madarak az elfogyasztott rovarokkal viszik be szervezetükbe a parányi hulladékokat.

Egy új kutatás szerint nem mindegy, hogy tépjük, illetve ollóval, vagy késsel vágjuk fel a műanyag zacskókat.