Elődeink kiszorították a nagytestű dögevőket
Míg a nagyobb méretű dögevők, mint a hiénák, medvék vagy a barlangi oroszlánok eltűntek onnan, ahol az ember megjelent, a kisebbek, így a rókák vagy egyes madarak előnyt kovácsoltak a közelségünkből.
Afrikát elhagyva új vércsoportjaink alakultak ki
A 120 ezer évre visszamenő elemzés szerint a ma meglévő vércsoportokhoz még a neandervölgyiek is hozzájárultak.
Megviselte a jégkori klíma Európa népességét
Drámai népességcsökkenést okozott Európa vadászó-gyűjtögető lakói körében a jégkori klíma.
A monszun vezethette Ázsiába az embert
Egyes modern embernek tartott leletek 70-120 ezer évvel ezelőtt jelentek meg Kelet-Ázsiában.
Őseink is kedvelték a melegebb időjárást
Pollenszemcsék elemzéséből következtettek arra, hogy mikor népesítette be Szibéria és a mai Mongólia területét a modern ember.
A Homo sapiens új vérvonalára bukkanhattak
Különleges csont került elő egy franciaországi barlangból, amely látszólag nem neandervölgyi vagy modern embertől származik.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Új részletek tárultak fel Afrika elhagyásáról
A modern ember kb. 80 ezer évvel ezelőtt kelt útnak Afrikából, hogy meghódítsa a bolygó minden zugát, ennek részletei pedig a modern orvostudományra is hatással vannak.
A klíma segítette elődeink vándorlását
Elődeink Afrikából Ázsia felé több útvonalon is eljutottak, ezek megismerésében fontos szerepe van a korabeli klíma feltárásának, így akár még eddig ismeretlen régészeti lelőhelyekre is bukkanhatunk majd.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
