#nádas

Gyerekkorom kedvenc fürdőhelye volt az edericsi strand, csodálatos a panoráma, a tanúhegyek ott ágaskodnak előttünk, a parti nádasból pedig gyakran átrepült a törpegém (Ixobrychus minutus).

Vannak olyan nádi énekesmadarakat, amelyeknek a megpillantása nehéz feladat, ezek közé tartozik a fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) is.

Összességében nőtt a balatoni nádasok területe öt év alatt, de csak a szárazföldi kiterjedésüknek köszönhetően; a minőségük ugyanakkor romlott.

Vártam a hideget (de persze a madaraknak ez csöppet sem előny, őket nem irigylem ilyenkor), amint beköszöntött az első zord nap, ellátogattam a Káptalanfa határában lévő Sárosfői-halastavakhoz.

A természet megfestette, én pedig megörökítettem. A képet egy Nikon Z6 fényképezőgéppel készítettem.

A Balatonederics határában fekvő, természetvédelmi terület egy szórványos madárfajáról már régóta tervezem, hogy írok pár sort.

Amikor külföldi madarászok járnák nálunk, főképp Európa nyugati részéről érkezők, a kívánságlistájukon szinte mindig szerepel a barkóscinege.

Ezt javasolják azok a szakemberek, akik a 2017 őszétől hatályossá váló balatoni nádminősítési térképet készítették.

Húsz bivaly érkezett a Csongrád megyei Baksra, hogy a faluba is benyúló nádas terjeszkedését megfékezzék.