#navigáció

Centiméteres pontosságú navigáció egy beomlott bányában, ahol nincs GPS jel? Egy még ismeretlen barlangi üreg, vagy egy rejtett kamra feltárása egy piramisban kozmikus részecskékkel? Izgalmas összefoglaló cikk jelent meg a Nature Reviews Methods Primers folyóiratban a világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről, köztük magyar kutatók eredményeiről.

A társas rovarok, mint egyes méhek vagy a hangyák, kiválóan tájékozódnak, ám velük is előfordul, hogy kissé eltévednek a hazaúton.

Holland kutatók a GPS-nél megbízhatóbb, és városokban annál sokkal pontosabb helymeghatározó rendszert terveztek, amelyhez nincs szükség műholdakra. A rendszer már működő prototípusa 10 centis pontosságú!

Az aranyhalakat eddig nem tartották nyilván a kiváló autóvezetők közt, ám ez akár meg is változhat.

Úgy tűnik, a fizikust érdekelte, hogy az állatok érzékelésének megismerése miként hathat a fizika tudományára.

A Greenwich-ben, 1675-ben létrehozott angol tudományos intézmény elsődleges feladatai a nyílt vízi tájékozódást elősegítő csillagászati mérések és helymeghatározások voltak.

Míg itthon, a Földön a GPS-alapú navigáció a jelenlegi legpontosabb, a Holdon ez nem áll rendelkezésre, így más megoldás kell a precíz landoláshoz.

A szakértők számítógépes szimulációval elemezték a hajósok állítólagos navigációs eszközeinek pontosságát.