A földmágnességről árulkodnak a mezopotámiai téglák
A több mint 3000 évvel ezelőtti földmágneses anomália jeleit tudták kiolvasni a szakemberek mezopotámiai agyagtéglákból, a felfedezés a Föld mágneses terének régi viselkedését segít megérteni.
Káposzta, gabonák és nyírfa is volt az agyagtéglában
Szokatlan elemzésnek vetettek alá egy 2900 éves agyagtéglát, amelyet Nimrud városának egykori palotaépítményéből emeltek ki.
Milyen illatuk volt a rómaiaknak?
2000 éves parfümös edény tartalmát elemezték spanyol szakemberek.
1800 éves szupernóva, mai csillagköd
Időszámításunk szerint 185-ben kínai csillagászok egy vendégcsillagot pillantottak meg, a maradványait egy új felvételen vizsgálták.
Ettől lehetett különösen tartós a római beton
A habarcsból kifejlesztett betont ugyan nem a rómaiak találták fel, ám ők használták először nagy tömegben.
Páratlan bronzkori leletek Toszkánában
Huszonnégy, kiváló állapotban fennmaradt nagyobb bronzszoborra, szobrocskákra és rengeteg pénzérmére bukkantak egy római kori termálfürdő romjai alatt Toszkánában.
Hipparkhosz elveszett csillagkatalógusa
Az ókori görög csillagász állította össze az első ismert csillagkatalógust, amelynek egy lapjára nemrégiben egy középkori pergamenen bukkantak rá.
Parasztnak született, mégis császár lett belőle
Liu-pang, azaz Kao-cu császár emlékezete kifejezetten pozitív a kínai történetírásban.
Egy lépéssel közelebb a Théra ókori kitörésének időpontjához
A minószi civilizáció végét elhozó óriási vulkánkitörés időpontjáról csak hozzávetőleges adataink vannak, ám a szakemberek egyre jobban leszűkítik, melyik lehetett a kitörés éve.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
