Gravitációs hullámokkal akár az Ősrobbanásig is visszatekinthetünk
Az elsőként 2015-ben észlelt gravitációs hullámok felhasználhatóak a múlt vizsgálatára is.
Lehet, hogy máris rekordot döntött a James Webb-űrteleszkóp?
Egy felfedezés előzetes ismertetése szerint minden eddiginél régebbi galaxist találhatott az űrtávcső.
Igen lassan forog az egyik legkorábbi galaxis
Az Univerzum mindössze 550 millió éves volt, amikor elindult felénk a fény abból a galaxisból, amelynek megfigyelésével megmérték a forgási sebességét.
Ősi hélium szivárog a Föld magjából
A hélium 3-as izotópja az Ősrobbanás után néhány perccel keletkezett, és egy része a Föld magjában található, erről pedig a szivárgása révén van tudomásunk.
Az ELTE fizikusai Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában dolgoznak
Az ELTE kutatói Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában, a New York-i Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) STAR kísérletében vesznek részt - tájékoztatta az egyetem az MTI-t.
Úgy tűnik, kvarkanyag-cseppeket észlelt a PHENIX
Az ELTE kutatói is részt vesznek az amerikai Relativisztikus Nehézion Ütköztetőben végzett kísérletekben, melyek arra utalnak, hogy kisebb ütközésekben is kvarkanyag (QGP) jön létre.
A gravitációs hullámok kutatásáról
2016. január 12-én véget ért az első adatgyűjtési időszak a világ legérzékenyebb gravitációshullám-detektorainál.
Mérhető a parányi különbség!
Egy nemzetközi kutatócsoport sikerrel határozta meg a proton és neutron közötti tömegkülönbséget.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
