#Parkinson-kór

Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.

Ha manapság az amiloidokról esik szó, legtöbbünknek a neurodegeneratív betegségek, főként az Alzheimer- és Parkinson-kór jut eszébe.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idegsebészeti klinikáján a világon elsők között ültettek be Parkinson-kórban szenvedő betegbe célzott mély agyi stimulációt lehetővé tevő korszerű elektródát.

Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be egy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek szerdán a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), 2020. január 22-én.

Egy új kezelésnek köszönhetően már a szabadban is tudnak sétálni a korábban otthonukhoz kötött Parkinson-kóros páciensek.

Az idegstimulátor Parkinson-kór és epilepszia kezelésére alkalmas.

Ma Magyarországon 30 000 ember él Parkinson-kórral, ám 2030-ra a betegszám megkétszereződésével kell számolni.

A páciens, a Parkinson-kórban szenvedő Greg Grindley, a körülményekhez képest jól van az altatás nélkül végrehajtott agysebészeti beavatkozás után.

A hazai kutatók a fehérjék másodlagos szerkezetének cirkuláris dikroizmus (CD) spektroszkópiával történő meghatározására dolgoztak ki új módszert.