Nyomot hagytak immunrendszerünkben a pestisjárványok
Történelmünk egyik legpusztítóbb fertőző betegsége volt a pestis, az 1346-1353 között.
Lovagi korok egyik virága az István király-szegfű
Nyirád település határában a Kis-Bakony dolomitsziklagyepein járva óvatosan kell lépkednünk, mert egy fokozottan védett növényfajunk virágzik.
Kevesebb áldozata lehetett 6. századi pestisjárványnak
I. Iusztinianosz bizánci császár korában súlyos pestis-járvány alakult ki Európában, amely újabb hullámok révén 541–750 között pusztította a populációt.
A múlt járványai és következményei
Egy újonnan felbukkant vírus hatására a ma embere is kénytelen megtapasztalni a karantén világát: a bizonytalanságot, a félelmet a betegségtől, a gazdasági válságtól. De vajon milyen volt a helyzet a korábbi évszázadokban a járványok idején?
A Yellowstone pumáira leselkedő veszély
A pestis emberi megbetegedéseket már csak elvétve okoz, olyan elszigetelt esetekben, amikor az ember-vadállat közti kontaktus fennáll.
A fekete halál korából származó tömegsírt találtak
A nyughely 48 ember maradványait őrzi, 21 csontváz gyermekeké lehet.
Pestis formálta a bronzkori Európát
A bronzkorban a kereskedelem megindulása, a klimatikus átalakulások és a fémmegmunkáló technikák fejlődése miatt komoly változáson esett át a kontinens.
Feltérképezték az első pestisjárvány baktériumának génjeit
A 6. századi európai pestisjárvány volt kontinensünkön az első, amely Konstantinápolyban szedte tömegesen áldozatait.
Bubópestisben halt meg egy mongol házaspár
A mongol kisváros két lakója a pestist hordozó mormota vadászatát és elfogyasztását követően betegedett meg, majd halt bele a fertőzésbe.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
