Hihetetlen genetikai nyomot hagyott a pestisjárvány
A mai napig befolyásolja az emberi egészséget az 1300-as években Európában pusztító pestisjárvány után elterjedt génmutáció - derült ki a korabeli áldozatok maradványainak DNS-vizsgálatából.
Kiderült végre, honnan eredt a fekete halál
Kirgizisztáni sírokban nyugvók halálát a középkori Európában pusztító pestisjárvány, a fekete halál baktériumának közvetlen őse okozta.
Egy kései pestisjárvány áldozatainak temetője került elő
A nagy északi háborút kísérő pestisjárvány 1708 és 1712 között érte el a csúcsát.
Megtalálták a pestist okozó baktérium legkorábbi törzsét
A korabeli betegség valószínűleg kevésbé volt fertőző és halálos, mint a középkori változat.
Nyomot hagytak immunrendszerünkben a pestisjárványok
Történelmünk egyik legpusztítóbb fertőző betegsége volt a pestis, az 1346-1353 között.
Lovagi korok egyik virága az István király-szegfű
Nyirád település határában a Kis-Bakony dolomitsziklagyepein járva óvatosan kell lépkednünk, mert egy fokozottan védett növényfajunk virágzik.
Kevesebb áldozata lehetett 6. századi pestisjárványnak
I. Iusztinianosz bizánci császár korában súlyos pestis-járvány alakult ki Európában, amely újabb hullámok révén 541–750 között pusztította a populációt.
A múlt járványai és következményei
Egy újonnan felbukkant vírus hatására a ma embere is kénytelen megtapasztalni a karantén világát: a bizonytalanságot, a félelmet a betegségtől, a gazdasági válságtól. De vajon milyen volt a helyzet a korábbi évszázadokban a járványok idején?
A Yellowstone pumáira leselkedő veszély
A pestis emberi megbetegedéseket már csak elvétve okoz, olyan elszigetelt esetekben, amikor az ember-vadállat közti kontaktus fennáll.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
