#pteroszaurusz

Nagyon ritkák az olyan ősmaradványok, amelyekből az egyes állatok közti kapcsolatokra, konfliktusokra derülhet fény.

Egy jordániai lelet adott lehetőséget arra, hogy tüzetesen megvizsgálva a csontokat kiderüljön, miként volt képes a levegőben mozogni az óriás repülő hüllő.

A röpképes madarak méretében korlátot jelent, hogy mekkora testtel lehet képes felszállni egy állat, egy új kutatás feltárta, hogy a jóval nagyobb pteroszauruszok vajon milyen manőverekkel kezdték a repülésüket.

A pteroszauruszok még a késői triászban jelentek meg, és egészen a kréta végéig jelen voltak az ősállatok közt, azonban a jura időszak egyes szakaszaiból csak nagyon kevés maradt ránk.

Egy brazil földön felfedezett új hüllőnem, a Venetoraptor gassenai maradványai új információkkal szolgálnak arról, milyen változatos lehetett a pteroszauruszok őseinek családja.

Egy különlegesen gazdag kövület-együttesről úgy találták, egy része a repülő őshüllők guanója lehet.

A pterodaktilusz a pteroszauruszok egyik neme volt, neve szárnyas ujjút jelent, nemrégiben egy új, 152 millió éves lelettel gazdagodott a nem.

Először bukkantak rá a repülő őshüllők egykori színeiről árulkodó egyértelmű jelekre.

A Skóciához tartozó Skye-szigeten bukkantak rá a 170 millió éve élt állat maradványaira.