Drónnal mérték föl a csernobili erdő radioaktív zónáit
Több mint 30 évvel a világ legsúlyosabb atombalesete után a Csernobil környéki, mintegy 2 600 négyzetkilométeres zónában még mindig rendkívül magas a sugárzás szintje.
Mikroorganizmusok állíthatták elő a bányászható urán jelentős részét
A felfedezés alapjaiban írhatja át az elemről alkotott tudományos képet.
Félresikerült utópiák
Betonmonstrumok, fémalkotmányok, irdatlan mementók: mindaz, ami valaha a haladást jelképezte, de ma már, minden rendeltetés híján, mállva-rozsdállva meredezik az ég felé.
Ha elszabadul az atomenergia
Sötéten magaslik a leállított csernobili atomerőmű Ukrajna ege alatt. A frissen festett szegélykövek, a fák, a fű tavaszias zöldje csalóka.
Mindig is létezett, ám csak 120 éve tudunk róla
1896. március 1-jén Henri Becquerel francia fizikus egy urán-kálium kettős só vizsgálata nyomán beszámolt a később radioaktivitásnak elnevezett jelenségről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
