#ragadozó madár

Örök emlékként él bennem, mikor gyerekként először gyalogoltam végig a Torna-patak Apácatorna és Kisberzseny közötti szakaszán egy szép téli napon, titkon reméltem, hogy láthatok gatyás ölyvet (Buteo lagopus).

Idős nénik gyakran mondják, hogy a falusi portákon a tikhordó kánya elvitte a csibéket. Haragszanak is a héjára (Accipiter gentilis) emiatt.

Sast látni mindig nagy élmény, azoknak is akik régen madarásznak.

Február közepén röppent fel a hír, hogy egy fakó keselyű (Gyps fulvus) jelent meg a Körmend határában lévő hulladéklerakónál.

A Marcal mentén elterülő kaszálókkal, nedves rétekkel mozaikos kisebb-nagyobb nádfoltok felett a napokban gyakran megfigyelhető az itt táplálkozó vörös kánya (Milvus milvus).

Szeretem Tolna megyében eltölteni a nyári vakáció egy részét. Évek óta visszajárunk családommal nyaralni egy kisebb zsákfaluba.

A pár hónapos karantén után a hazai tájtól merőben más élőhelyre is eljutottunk: az Alpokban jártunk, ahol a növények mellett a törpekuvik (Glaucidium passerinum) megfigyelése is a célok között szerepelt.

Műanyag mikroszemcséket vízi és szárazföldi ragadozó madarak - többek közt sólymok, baglyok és rétisasok - szervezetében is találtak amerikai tudósok.

2020-ban már tizenkét sas esett mérgezés áldozatául.