#rágcsáló

Kiderült, hogy Afrika legelterjedtebb kígyója rendkívül hatékonyan fékezi a mezőgazdaságot veszélyeztető rágcsálók létszámát.

Noha a beporzó szó hallatán a többség méhekre asszociál, egyéb állatok is ellátnak ilyen szerepet.

Amióta csak felfedezték a rágcsálók ultrahangjait, azóta rejtély, mire is használják.

Amióta gabonát termesztünk, azóta küzdünk a rágcsálókkal, a mérgek helyett nemrégiben új ötlettel állt elő egy kutatócsoport.

A valaha élt legnagyobb rágcsáló harapása a tigrisével vetekedett – állapították meg a kutatók a növényevő ősállat koponyáját megvizsgálva. Mint kiderült, a termetes jószág hajlott, 30 centis metszőfogai háromszor akkora erőt is kiálltak, mint amekkorát az állkapocs izmai egyáltalán ki tudtak fejteni. Vajon miért?

A rágcsálók idegrendszere tájékozódás közben nemcsak az állat pozícióját képes rövid távon előrejelezni, hanem az előrejelzés bizonytalanságát is meg tudja jeleníteni.

Erdőkben, sőt városok parkjaiban is találkozhatunk ezzel a fürge rágcsálóval.

Ez az apró rágcsáló a tengerszint feletti legmagasabb területen, az Andokban fekvő Llullaillaco rétegvulkán csúcsán él.

A vándorpatkányok genetikai nyomai ott vannak világkörüli útjuk minden fontosabb állomásán.