#repülés

Egy igen látványos felhőforma, vagyis inkább a felhő hiányának formája a lyukfelhő, amelyet gyakran öveznek összeesküvés-elméletek – a valóság azonban sokkal hétköznapibb, ám legalább olyan izgalmas.

Egy új kutatás feltárta, a kolibrik kétféle módszert alkalmaznak a röptük irányítására.

A feltételezett roncs 5000 méteres mélységben lehet.

A virágra hasonlító imádkozósáska nemcsak utánzóművész, de egy új kutatás szerint vitorlázásban is rendkívüli képességekkel rendelkezik.

A repüléshez köthető felmelegedés 35 százalékáért a repülők hagyta kondenzcsíkok felelnek, ezért fontos volna megoldani, hogy ki se alakulhassanak.

Budapesten született 1881. május 11-én Kármán Tódor gépészmérnök, fizikus, az aerodinamika és a rakétatechnika világhírű kutatója. 

Egyes nektárfogyasztó denevérek a kolibrihez hasonlóan virágok előtt repkedve táplálkoznak.

A kolibri, ez az Amerikában honos agilis apróság nemcsak előre, hanem oldalra és hátrafelé is tud repülni, lebegési képességének köszönhetően, most pedig az is kiderült, e képességére hogyan tett szert.

A híres pilótanő 1937-ben tűnt el, majd hosszú idő múltán a repülője egy feltételezett darabját is megtalálták. De vajon tényleg az ő gépének darabja volt?

A jelenlegi drónjaink az erősen szeles időben nem igazán tudnak repülni, azonban a viharban is kiválóan vitorlázó madaraktól tanulhatnak a mérnökök is.