#rovarok

Az agyméret nemcsak az emlősök körében jelzésértékű, hanem a rovaroknál is: nagyobb aggyal könnyebb a környezethez alkalmazkodni.

A húrférgek a rovargazdáik viselkedését manipulálva kerülnek számukra megfelelő környezetbe.

Aki néhány évtizeddel ezelőtt a Vértes déli részén lepkészett, olyan fajokkal is találkozhatott, amelyeket mára kitartó keresés ellenére sem sikerül újra megfigyelni itt.

A beporzók a virágok illatát használják iránytűként, ám a légszennyezés meggátolja, hogy megérezzék az illatokat.

Ausztráliában most indul az a kampány, amelyre sokan tekinthetnének pozitív példaként: a tavaszi időszak rovarirtószer-mentessé tételét szeretnék elérni.

Míg mi emberek elsősorban egészségügyi problémaként szembesülünk a légszennyezéssel, a rovarok számára másféle akadályokat jelent.

Kevesen lehetnek, akik még soha nem kívánták pokolba a legyeket. Miközben épp próbálunk megszabadulni a szobában az idegesítő zümmögéstől, vagy joggal féltjük a fedetlen ételeinket a nem túl higiénikus érdeklődőktől, nem szoktunk a legyek ökológiai jelentőségéről, pláne nem a tágabb rokonságukról gondolkodni. Pedig a kétszárnyúak rendje, ahová a házi legyek is tartoznak, igen becsülendő társaság.

A társas rovarok, mint egyes méhek vagy a hangyák, kiválóan tájékozódnak, ám velük is előfordul, hogy kissé eltévednek a hazaúton.

A hószúnyogok röpképtelen rovarok, amelyek nevükhöz méltó módon a havas felszínen élnek, legtöbbször sarkvidéki és hegyi környezetben.