#szobor

Egy új tanulmány alapján az ókori görögök és rómaiak különleges illatanyagokkal kezelték istenszobraikat.

A figurák arckifejezése aszerint változik, hogy honnan nézi őket az ember.

Az alkotás egy szemeteszsákban került elő Görögországban.

A helyszínen újrahasznosítás céljával gyűjtötték a bronzszobrokat.

A monumentális alkotást Fritz Røed norvég szobrász készítette, és 1983-ban II. Olav norvég király avatta fel. A mű három bronzból készült kardot ábrázol, amelyek 10 méter magasak és egy kis domb sziklájába vannak ágyazva, közvetlenül a fjord partján. Az emlékmű a Hafrsfjordi csata emlékére készült, amely 872-ben zajlott, és amely során Széphajú Harald király egyesítette Norvégiát egyetlen koronával. A legnagyobb kard Harald király győzelmét jelképezi, míg a két kisebb kard a legyőzött kis királyokat reprezentálja. Az emlékmű azonban nem csupán a történelmi eseményeknek állít emléket, hanem a béke szimbóluma is. A kardokat sziklákba ágyazták, ezzel jelezve, hogy azok soha nem távolíthatók el, szimbolizálva ezzel a csata utáni tartós egységet és békét.

A szakértők egy bulgáriai lelőhelyen végeztek feltárást.

József Attila szobra a Duna partján, talapzatán pedig méltán híres versének két gyönyörű sora: "Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna."

Az alkotást egy angliai gróf hozhatta magával Itáliából a 18. században.

Az úgynevezett kouroszok viszonylag gyakran kerülnek elő Apollón-szentélyeinél.