#táj

Dunántúl közepén egy csodálatos repcemezőben magányosan búslakodik egy nemrég kizöldelt fa.

A kolostor tulajdonképpeni alapítójának IV. Lázár István tekinthetjük, aki 1642-ben a kápolnák őrzésére ferences rendi szerzeteseket telepít az 1633-as pestisjárványban életüket vesztett remeték helyett, s lehetővé teszi számukra, hogy egy kisebb ferences faházat építsenek a Szűz Mária nevére szentelt nagyobbik kápolna mellé. Négy évvel később a Gyergyói-medencében újra pestis pusztít, s a falu mintegy fele áldozatul esik, Fráter Istvánnal és P. Fulgentiussal együtt. Az egyetlen túlélő, P. Bertalan is visszatér 1648-ban provinciájába, miután I. Rákóczi György elrendeli, hogy ferences zárdák csak Csíksomlyón és Mikházán működhetnek. A kápolnák őrzését ekkor egy zarándok remete veszi át. 1665-ben V. Lázár István, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája „mint jó fiú édes szüleinek ilyen istenes példáját akarván követni”, újra ferenceseket telepít ide, ezzel mintegy újjáalapítva a kolostort. Forrás: Hargitai Értéktár

Őszi napok a Székelyföldön nem csak hidegek de szépek. A őszi betakarítás után rendbe hagyott nadrágszíj földek és a lombhullató erdők színei ihleték a dédnagyszülők rongyszőnyegeik sormintáit.

Alpesi hangulat egy kis városról Ausztriában.

A kép Tatabánya határában készült.

Dunaújváros határában

"Lábam előtt ült egy madár, majd felröppent - Nehezebb lettem." Fodor Ákos

Bajna határában található domboldal apró hétvégí-és présházakkal van tele. A megmunkált földek remek textúrát kölcsönöznek, ha pedig némi felhő átvonulás is van a fény-és árnyjáték egészen különleges látványt nyújt

A Balaton-felvidéken készült a fotóm napkeltekor, a Haláp-hegy lábánál.