A Sárga-folyó árvízhelyzetén rontott az emberi tevékenység
Az elmúlt évezredek árvizeit mérték fel, és kiderült, több mint nyolcszorosára nőtt az árvizek száma az emberi beavatkozások hatására.
Az erdei földcsuszamlások okai
Egy új kutatásban azt vizsgálták meg, mi határozza meg, hogy az erdei környezetben milyen gyakorisággal következnek be földcsuszamlások.
A legeltetés hatása a száraz élőhelyekre
Bár a legelésnek, legeltetésnek számos pozitív hatása van, a felmelegedéssel, különösen a száraz éghajlaton nagy veszélyt rejt magában a terület túllegeltetése.
Talajerózió a szőlőültetvényekben
A hazai szőlőkben is egyre nagyobb gondot okoz a talaj romlása. Az ELTE és az ATK kutatói közeli távérzékelés segítségével térben modellező térképet készítettek, amely egyebek mellett a talajpótlás mértékének tervezésében nyújt a gazdáknak nagy segítséget.
Hova lesz a talaj kérge?
A száraz talajfelszíneket, bolygónk szárazföldjeinek 12 százalékát élőlények alkotta kéreg borítja, amelynek híján a szél könnyen megbontja a felszínt.
Tüzek és talajerózió a triász végén
A triász végén, 202 millió éve, a környezet átalakulása kihalási hullámot indított el, s ezzel nyílt meg a pálya a dinoszauruszok és az emlősök előtt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
