#Tóth György

Áprilistól júniusig látható gyakori lepke, egy nemzedéke van. A nőstények szárnyán a narancssárga folt hiányzik. A növényekre leszállva összecsukja zöldesen márványozott fonákú szárnyait, ezért nehéz észrevenni. Mérete 3-5 cm között változik. A hernyója kékeszöld színű, fekete pontokkal, oldalán fehér csík húzódik.

Mályvafúró dudvabarkó (Lixus pulverulentus)

A közönséges nünüke a hólyaghúzófélék családjába tartozó, Európában honos bogár. Réteken, mezőkön, és meleg helyeken él. Hiányzik a szárnya, tehát a szárnyfedője kisebb méretű. Jellegzetessége, hogy durván megfogva sárgás folyadékot bocsáthat ki védekezésül, amely fájdalmas hólyagokat okozhat a bőrön az erre érzékenyeknél. (Elterjedt urban legend, hogy mindenkire mindig rápisil és ez mindenkinél bőrhólyagot idéz elő, de tény, hogy jobb, ha az ember nem nyomorgatja őket agyon. Mármint a nünükének jobb. - a szerk.)

A magányos darázsfajok egyike. Európában és Észak-Afrikában él. A kifejlett darazsak virágporral és nektárral táplálkoznak, de lárváik számára házi méheket fognak. A nőstény minden lárvának egy kis üreget készít, és egy üregbe 3-6 lebénított méhet hord, majd lerakja petéjét. A lárvák táplálékigénye a nemüktől függ; a nőstényeknek eggyel több méhet kell elfogyasztaniuk, mint a hímeknek. Egy nőstény összesen akár 1000 méhet is elejthet, és a nőstények gyakran egymás közelében fészkelnek.

Művészméh alvás közben

Igen változatos megjelenésű faj. Karcsú test és hosszú csápok jellemzik, imágó hossza 12-21 mm között változik. Testének színezete fémfényű fekete, szárnyfedőit foltokba tömörült sárgás szőrzet teszi márványossá. Az előtor felső éle és a homlok sűrű sárga szőrzettel fedett. Csápízeit szürkésfehér, sűrű szőrzet teszi gyűrűssé.

Egy, a légypenész (Entomophthora muscae) által megfertőzött légy kapaszkodik egy fűszálba.

Pávalégy

Hazánk tölgyeseiben mindenhol elterjedt és nagyon gyakori. Ez a kedves és ártalmatlannak tűnő bogárka a tölgy makktermésének fő károsítója. Ezen kívül tápnövénye lehet még a szelídgesztenye, a bükk, a mogyoró, sőt a cseresznye és a kecskerágó is. A nőstények a makkokba rakják le petéiket. A lárvák a makk belsejében fejlődnek, majd kirágják magukat, és végül a talajban bábozódnak be. Az imágók a következő évben kelnek ki, és mivel a bábozódási idő és az imágók kikelésének időpontja változó, tavasztól őszig bármikor találkozhatunk kifejlett példányokkal.