Hová tűntek a villámok?
A soproni ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai a világ több mint 10 különböző országában tevékenykedő kutatókkal együttműködve vizsgálják Földünk villámtevékenységét.
Nehezen alakult ki villám a Föld ősi légkörében
A villámok az élet keletkezéséhez lehettek szükségesek, ám kérdéses, hogy egyáltalában villámlott-e?
Mi történik, ha a villám belecsap egy fába?
A klímaváltozással számos extrém időjárási esemény, így a viharok száma is megnő, ebbe beletartoznak a villámcsapások is, amelyek a nagyra nőtt, idős fákat érhetik el.
Villámlások magasabb nézőpontból
A műholdas megfigyeléseknek köszönhetően rendkívül sok új ismeretet szerezhettünk a villámokról.
A villámok légtisztító hatásúak
Villámlások során rengeteg olyan molekula jön létre, amelyek csökkentik a légszennyező anyagok, például a metán mennyiségét.
Villámlás segíthette a földi élet megjelenését
Úgy tűnik, nem csak a meteoritok szállították a felszínre az élet számára szükséges alapanyagokat.
Gyakoribbak-e a villámcsapások az északi sarkvidéken?
Egy újonnan ismertetett kutatás szerint igen, azonban nem mindenki ért egyet az eredményekkel.
Új villámlás rekordokat tettek közzé
A Meteorológiai Világszervezet most hitelesítette a leghosszabb ideig tartó és a legnagyobb távolságot átfogó villámok rekordjait.
A nap képe: Villámparádé
2016. július 6. – Fényképezte: Serényi Alex.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
