#vulkánkitörés

Az Antarktika vulkánjaiból nem sokat láthatunk, mert legtöbbjük a jégtakaró alatt található, mégis meg kell ismernünk őket.

252 millió évvel ezelőtt, a perm időszak végén zajlott bolygónk eddigi legnagyobb kihalási hulláma, és mintegy 5 millió év alatt rázódott csak helyre az élővilág.

A Pektu-hegy Észak-Korea és Kína határán lévő 2746 méter magas vulkán, amelynek 946-ban lezajlott kitörése katasztrofális hatással volt a környező régióra.

A nagy vulkánkitörések alapesetben hűtik bolygónkat, a tongai azonban rengeteg vizet is a légkörbe juttatott, ezért eddig ellentétes hatást kötöttek hozzá.

Egy 515 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés a pompeji áldozatokhoz hasonlóan temette be az őslényeket.

A Celebesztől északra lévő vulkáni szigeten 2024. április 16-án kezdődött kitörés súlyos károkat okozott a helyi lakosságnak.

A közvélekedés szerint a szupervulkáni kitörések során a légkörbe jutó anyagok hatására lehűl bolygónk felszíne – a helyzet azonban nem ilyen egyértelmű.

800 év szünet után az izlandi Reykjanes-félszigeten 2021-ben kezdődött el az újabb kitörések sorozatából álló aktív időszak.

Santorini szigete a maradványa annak a hatalmas, ókori vulkánkitörésnek, ami a minószi civilizáció sorsát megpecsételte, egy új kutatás egy sokkal régebbi és sokkal nagyobb kitörés nyomait tárta itt fel.

Az izlandi meteorológiai szolgálat újabb vulkánkitörést jelentett 2024. január 14-én az ország délnyugati részéből, Grindavík városánál. Az indonéziai Flores szigetén lévő Lewotobi nevű iker-vulkán egyik csúcsát alkotó, 1584 méter tűzhányó többször is kitört az elmúlt hetekben, az elmúlt napokban azonban 40 alkalommal okádott a légtérbe fél-másfél kilométer magas, barnás színű forró füstoszlopot - tette közzé a hírt az MTI.