#Vulkánok

A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói különleges módszerekkel vizsgálják az aljzatot és annak összetételét.

Szantorinitől alig 6-7 kilométerre található az a tenger alatti vulkán, amelynek egyetlen ismert kitörése 1650-ben zajlott, egy új kutatás arra figyelmeztet, folyamatos méréseket kellene végezni itt.

Az USA Idaho államában a táj meghatározó elemei az öntözött mezőgazdasági területek, és a régmúlt vulkáni aktivitásának nyomai láthatóak.

Az Antarktisz területén, a Ross-szigeten találjuk a szunnyadó vulkánt, a ma is aktív társa, a jóval ismertebb Mt. Erebus mellett.

A Curiosity rover 2016-ban talált rá azokra a kőzetekre, amelyekben egy különleges kvarcásvány, a tridimit monoklin változata is előfordult.

A görög sziget, amelyet az ókorban Thíra néven említettek, egy 3600 évvel ezelőtti, történelmi hatású kitöréssel vált ismertté.

Az Earth Observatory 2021. január elején több vulkán űrfelvételét is közzé tette nap képeként, mindegyiket más okból, így egy sokszínű válogatás születhetett.

A vulkánokból kiáramló gázok rengeteg fontos információt adnak, azonban nem könnyű ezeket kinyerni, főként egy-egy aktív vulkán esetében.

Egy nagyszabású tanulmány szerint az emberi tevékenység évente százszor több szén-dioxidot bocsát ki, mint a lévő vulkánok.

Hogyan keletkeztek térségünk bazaltvulkánjai, mikor és miért jöttek létre, miért pont ott helyezkednek el, ahol, és lehet-e még folytatása a vulkáni működésnek?