#zengőlégy

Egy tengeri olajkúton pihenni leszállt, vándorló zengőlegyeken vizsgálták meg, miféle virágpor van a testükre tapadva.

Rovar (szerintem zengőlégy) a virágzó pálmafán.

December közepe van. A nap néhány órára előbújt a szürke felhők közül és a hőmérséklet 12C fok körüli hőmérsékletre kúszott fel. Erre a néhány órára előbújtak a házilegyek és néhány zengőlégy is megjelent. A rozmaring félig elszáradt porzóin, még akadt egy kis pollen, ami odacsalogatta őket.

Kevesen lehetnek, akik még soha nem kívánták pokolba a legyeket. Miközben épp próbálunk megszabadulni a szobában az idegesítő zümmögéstől, vagy joggal féltjük a fedetlen ételeinket a nem túl higiénikus érdeklődőktől, nem szoktunk a legyek ökológiai jelentőségéről, pláne nem a tágabb rokonságukról gondolkodni. Pedig a kétszárnyúak rendje, ahová a házi legyek is tartoznak, igen becsülendő társaság.

Zengőlégy nektárt gyűjt egy számára hatalmas pipacsból

Most induló mini videókból álló sorozatunkban szakértőket kérdezünk természettudományos témákban. Ujvári Zsolt biológustól megtudhatjuk, hogyan tehetünk különbséget egy zengőlégy és egy darázs között.

Ha a beporzásról, mint mezőgazdasági, vagy épp ökoszisztéma-szolgáltatásról esik szó, az emberek szinte kizárólag a háziméhekre gondolnak.