Különleges madármegfigyelővel gazdagodott a Kis-Balaton
Zürichi egyetemisták által félmillió forint költséggel megépített madármegfigyelő állomást avatott Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Kis-Balatonnál.
A tervezett kis-balatoni kerékpáros tanösvény mentén egy hétig tartó munkával, hasított farönkökből készítették el a zürichi egyetem építészeti tanszékének hallgatói az országban egyedülálló, nagy méretű madármegfigyelő állomást.
A létesítmény alapozásához szükséges 500 ezer forintot a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a 85 köbméternyi rönkfaanyagot a Balatonfelvidéki Nemzeti Park biztosította a különleges, szögelés nélkül elkészült, boltíves madármegfigyelőhöz. A közeljövőben közel három kilométer hosszú kerékpárút is épül a madármegfigyelő állomáshoz.
Az avatást megelőzően vízügyi és környezetvédelmi szakemberek tájékoztatták Persányi Miklóst a Kis-Balaton vízvédelmi beruházás eddigi hatásáról. A második üteménél félbemaradt kis-balatoni tározórendszer a Zala folyóval érkező foszforterhelés több mint 60 százalékától menti meg a Balatont az által, hogy a folyó vizét 30 napig keringeti.
Berkenyés István, Zalavár polgármestere a községtől északra fekvő nagykiterjedésű tőzegtüzek mielőbbi megállítását, az ottani értékes ősláp „vizes” megmentését sürgette.
A környezetvédelmi miniszter elmondta: a kis-balatoni vízvédelmi beruházás folytatásának módjáról az ősszel tárgyal a kormány a beérkezett szakmai-tudományos javaslatok, észrevételek alapján. „A 60 hektáros zalavári tőzegterület izzó tüzét mielőbb el kell oltani és ennek nem lehet akadálya a több mint 13 millió forintra becsült mentési költség” – közölte Persányi Miklós.
Mosolyognak egymásra a játszó delfinek
Palackorrú delfineket figyeltek játék közben, és ekkor tűnt fel, hogy nyitott szájjal „mosolyognak” egymásra.
Nektár, veríték és könnyek: egyes méheknek igen fura ízlésük van
A méhekről még mindig a háziméhekre asszociál az emberek elsöprő többsége, ideje azonban apránként megismerni azt a rendkívül sokszínű társaságot, amelynek számtalan tagja még fullánkokkal sem rendelkezik.
Mongólia ikonikus állatának megóvásában segíthet a magyar kutató
Dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem munkatársa Szajki Bálinttal, a 24.hu fotósával 2024 júniusában kelt útra Mongóliába.
Nagy kihívás előtt áll a természet
A csapadékminták átalakulása komoly próbatétel elé állítja a fajokat.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
