Unikális megjelenésük miatt önálló alfajjá léptek elő a borneói elefántok
A borneói elefántok különálló alfajt alkotnak az ázsiai elefántokon belül, ezért szükségszerű fokozott védelmük – jelentette be a World Wide Fund nemzetközi környezetvédő szervezet Malajziában.
A borneói elefántok unikális megjelenését nagyobb fülük és egyenesebb agyaruk adja. Az elefántalfaj egyediségét genetikai vizsgálatok is alátámasztják. A New York-i Columbia Egyetem kutatásai szerint a borneói elefántok körülbelül 300 ezer éve szeparálódtak ázsiai és szumátrai rokonaiktól.
Borneó szigete részben Malajziához, részben Indonéziához tartozik, valamint a szigeten található a miniállam, Brunei is. A sziget elefántjai kisebbek és szelídebbek, mint más ázsiai elefántok. Ez a tény akár alátámaszthatja azt a teóriát, hogy a borneói elefántok azoknak a szelíd elefántoknak a leszármazottjai, amelyeket néhány évszázaddal korábban a Brit Kelet Indiai Társaság ajándékozott Sulu szultánnak.
A kutatók a borneói elefánt DNS-ét összehasonlítják a Sri Lankán, Indiában, Bhutánban, Bangladesben, Thaiföldön, Laoszon, Vietnámban, Kambodzsában, a maláj félszigeten valamint Szumátrán élő elefántokéval. A WWF becslései szerint Borneóban körülbelül ezer elefánt él, ám a populáció fokozatosan fogy a mezőgazdaság terjeszkedése miatt.
Az ázsiai elefántok (Elephas maximus) egyébként alacsonyabbak és kevésbé testesek, mint az afrikai elefántok (Loxodonta africana). Mindkét fajra ugyanaz a két veszély leselkedik: az orvvadászok és a mezőgazdaságban bevont földek növekedése.