Madárritkaságokat figyeltek meg Szeged környékén
Madárritkaságok - köztük sarki partfutók, sárjárók - tűntek fel Szeged környékén. A jelenség oka az lehet, hogy a nagy nyári szárazságában az Alföld természetes szikes tavai eltűntek, így a vízi madaraknak Csongrád megye halastavai nyújtanak menedéket.
Az utóbbi hetekben a lilefélékhez tartozó 28 fajt észleltek Csongrád megyében, köztük jó néhány ritkaságot – jelentette be Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei csoportjának szakembere.
A szakember elsőként a sarki partfutót említette, ebből a zömök, közel galamb nagyságú madárból négy egyedet figyeltek meg a szegedi Fertő halastavain – tette hozzá, s megjegyezte: a sarki partfutó az északi tundrák madara, tengerparti vonuló, a szárazföld belsejébe ritkán jut el.
A verébnél alig nagyobb, csíkos fejmintázatú sárjáróból a Fertőn négy, a Csaj-tavon egy példány pihent meg, útban a Fekete- és a Kaszpi-tenger partjai felé – mondta Kókai Károly. E madár északi költőhelyéről telelőhelyére a szárazföld felett is vonul, s bár nem kimondottan tengerparti vonuló, mégis ritkán látják a szeged környéki madármegfigyelők – jegyezte meg. Kókai Károly kitért arra is, hogy a fehér gólyák jelentős része már elvonult délkeleti irányba, a fekete gólyák vonulása azonban most indul: tizenhét példányt láttak a szegedi Fertő halastavain, nyolcat a Csanádi pusztákon. Ezek a számok egyelőre elmaradnak a tavalyi év kiemelkedő vonulási adataitól.
A ragadozó madarak kóborlása is elkezdődött. A Körös-Maros Nemzeti Park kezelésében lévő Csanádi pusztákon egy parlagi sast és egy kígyászölyvöt figyeltek meg az ornitológusok.
Az év madara nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Ez a hal a lábain át érzi a zsákmánya illatát
Úgy tűnik, remek evolúciós modellt jelenthet egy hal az új tulajdonságok, új szervek kialakulásának vizsgálatához.
Genetikai hegeket viselnek az elefántfókák
Az állatok vadászata miatt lecsökkent egyedszám hatásait a ma élő egyedek DNS-ében jól fel lehet ismerni, ezt a szakemberek genetikai hegeknek nevezték el.
Különleges vadászmódszert használnak a rejtélyes chilei orkák
A Csendes-óceán déli részén élő kardszárnyú delfin csoport egyedi vadászati szokásait sikerült feltárniuk chilei kutatóknak.
Az élelemhiány a vadorzók fő motivációja
A kelet-afrikai védett területeken az állatokat ugyan védik, ám az ott élő emberek számára nem biztosított a megfelelő megélhetés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
