Túrázzunk! – A buddhista szentélytől Tátika romjáig

2003.09.12.Admin

National Geographic Magyarország

A káprázatos hegyek között megbújó Zalaszántót ma már elsősorban buddhista szentélye miatt keresik fel a turisták. Aki erre jár, ne hagyja ki a falu határában emelkedő Tátika várát sem, ahova ezüstös bükkerdőn vezet fel út, a csúcson pedig pazar panoráma fogad. Tekintse meg képgalériánkat! >>

Keszthely felől érkezve a falu határában rögtön gyönyörű látvány tárul elénk: jobbra a hegyekben, egy kiugró sziklán Rezi várának omladéka dacol az idővel, balra Kovácsi-hegyről pedig a buddhista sztupa hófehér tornya világít.

Kezdjük a faluban!

Érdemes azonban az ismerkedést a faluban kezdeni. A falu közepén emelkedő román-gótikus stílusú templom alakja, nagy tömegű tornya messziről elárulja középkori eredetét. A kívül-belül nemesen egyszerű, lényegre szorítkozó épület helyén már az ezerkétszázas években is templom állt.

A templom védőszentjei a vértanúhalált szenvedett Szent Kozma és Damján. A törökdúlás idején a templom leégett, az újjáépítés csaknem két évszázad múlva, az 1730-as években kezdődött el. A templomtól alig kétszáz méterre fekvő temetőben néhány nagyon régi síremléket is felfedezhetünk.

Rejtély, hogy a többség miért autóval közlekedik az erdőben

A falun végighaladva, majd határában balra fordulva juthatunk el a karácsonyfa-csúcsú Béke-sztupához. A sztupát az országútból leágazó három kilométeres kavicsos útról autóval is könnyűszerrel megközelíthetjük, ám legalább az utolsó egy kilométert mindenképpen érdemes gyalog megtenni, hiszen gyönyörű gyertyános tölgy és bükkerdőn keresztül vezet az út.

Bár az őszi erdő szépsége magáért beszél, sőt az erdőben hat kilométer tanösvényt is kijelöltek, amelyeken haladva a kihelyezett táblák segítségével sok érdekességet megtudhatunk a Kovácsi-hegy növény- és állatvilágáról, az volt a tapasztalatunk, hogy az idelátogatók turisták az utolsó pillanatokig igyekeznek kiélvezni autójuk kényelmét.

Pedig sokat veszít, aki lustálkodik: a bükkfák ezüstös, sima törzse, szürreálisan hajladozó ágai egészen szédítő látványt nyújtanak. Bükkfa erdőkre nem jellemző az aljnövényzet, a magasan lévő lombkorona ugyanis a levelekre érkező fény alig 10 százalékát engedi át. Aki fényképezőgéppel érkezik nem csalódik: szép napfényes időben a beeső sugarak lenyügöző fényjátékot produkálnak.

Európa legnagyobb sztupája

A Kovácsi-hegy tetején világlik Európa legnagyobb sztupája, – 30 méter magas és 24 méter széles -, amely még abból a szempontból is különleges, hogy ez az egyetlen európai sztupa, amelyben Buddha-ereklyéket őriznek. (Más európai sztupákban Buddha tanítványainak földi maradványait őrzik.)

Az 1993-ban készült, a 14. dalai láma által felszentelt sztupára dél-koreai, tibeti, svájci és osztrák buddhista egyházak és híveik adták össze a pénzt, az építkezés költségei körülbelül 40 millió forintra tehetőek.

Mit jelképez a sztupa?

A sztupa buddhista kultuszépítmény – Buddha tanainak jelképe és egyben a világegyetem szimbóluma. A Krisztus előtti hatodik században élt Buddha idejében a sztupa nagy uralkodóknak és bölcseknek kijáró halomsír volt. A hagyomány szerint Buddha halálakor nyolc fejedelem vetélkedett a megtiszteltetésért, hogy a mestert eltemesse. Végül megosztoztak Buddha hamvain, és nyolc külön sztupát építettek.
A Buddha halála után kétszáz évvel élt Ashoka császár a buddhizmust államvallássá tette Indiában, felbontatta a nyolc sztupát, és Buddha hamvait szétosztva tízezer sztupát építettetett. Ettől kezdve kultuszépítmény a sztupa és fokozatosan megtelt többrétű szimbolikus jelentéssel.
Az épület formáját szigorú előírások kötik. A kör alakú lépcsős talapzat a medhi. A medhi három síkján lévő, mellvéddel határolt körüljáró a pradakshina útja, amelyen a hívők úgy haladnak körbe, hogy a tiszteletadás tárgya mindig jobbra legyen tőlük.
A medhin emelkedik a sztupa teste az anda, amely az égboltot jelképezi, a világhegyet magában foglaló tömör építmény. A tetején négyszögletes alakzat, a harmika, a világ csúcsán élő istenek lakóhelye. Itt találhatók Buddha ereklyéi. A harmika közepéből felnyúló árboc, a yasti, a világtengely jelképe. A mindig páratlan számú korong (chatra) a létsíkokat, az istenek egeit jelöli.

Tátika: meredek ösvény után pazar kilátás a jutalom

A Kovácsi-hegyről az országútra visszatérve, ha utunkat nem a falu, hanem az ellenkező irányba vesszük, elhagyva Szent-Vedel útszéli szobrát, eljutunk a Hidegkúthoz, ahonnan indul az évszázados tölgyek és bükkök között emelkedő út a Tátika várához.

Az egyre emelkedő útról csak az utolsó pillanatban sejlik fel az évszázados várrom, ha viszont felkaptattunk idáig, gyönyörű látvány tárul elénk, ellátni egészen a Balatonig, szép kilátás nyílik Rezi várára, valamint a sztupa világító csúcsát innen is megcsodálhatjuk. Az 1589-ben a törökök által felgyújtott vár dacol az idővel, és örömmel konstatáltuk, hogy megkezdődött a vár „újjáépítése”, restaurálása. Nem lehetett egyszerű ide a hegy tetőre betonkeverőt szállítani!

Tátika vára a tatárjárás után épült, neve első ismert tulajdonosától, a Tátika nemzetséghez tartozó Tádétól származik. Zlandus veszprémi püspök egy jogvitában elnyerte Tádé úrtól Tátika hegyét, és azon IV.Béla parancsára várat építtetett. A XIV. században a Lackfiak tulajdonában állt a vár, ám mivel Lackfi István nádor részt vett az 1387-es, Zsigmond király elleni lázadásban, vagyonát a király elkobozta és a nádort lefejeztette.

A XV. században a Gersei Pethő zalai főispán család kezébe kerül a vár. A portyázó törökök által kifosztott és felégetett várat a XVI. század végén sorsára hagyják. A XVIII. század közepén egyébként a Festeicsek kezébe megy át a vár és a hozzátartozó javadalmak.

A Tátika vár legendája

Szánthó Gáspár árván maradt lánya, Magda menyasszonya volt a szomszédos vár urának, Rezy Sándornak, aki – miután a török ellen csatába indult – hűtlen lett szerelméhez. Persze aztán bántotta is őt a lelkiismeret, így hazatérve felbontotta jegyességét mátkájával, és elvonult az erdőbe remetének.
Magda mostohája, Judit asszony – aki újra férjhez akart menni – cseh szolgájával szövetkezve elhatározta, megöli nevelt lányát, mert féltékeny lett Magda szépségére, neki pedig nem akadt kérője. Az volt a tervük, hogy karácsony esti imádkozásra hívják Magdát a hegy sziklás oldalán álló Rozália-kápolnához – ahol egykor a kislány nevelője, a remete Lázár élt, akit a gonosz Judit orvul legyilkolt -, hogy onnan a mélybe taszítsák.
Magda megölését az erdőlakó Rezy Sándor akadályozta meg, akinek tudomására jutott az özvegy célja. A másvilágra küldi az ördögi szövetségeseket, akiknek holttestét a farkasok hordják szét. A szerelmesek aztán mégsem lesznek egymáséi: Sándor Rómába zarándokol bűnbocsánatért, Magda pedig beáll a veszprémvölgyi apácák közé.