Patkányvakond – felbukkant a kubai rovarevő kisemlős
A tudósok aggodalma ellenére úgy tűnik, mégsem halt ki a kubai patkányvakond: a latinul Solenodon Cubanus névre hallgató kisemlősből négy év után először sikerült befogni egy példányt.
Ezt megelőzően utoljára négy évvel ezelőtt láttak patkányvakondot Kubában. A felfedezés különlegességét az adja, hogy a rovarevők rendjébe tartozó kisemlősök – ide tartozik többek között a cickány, a sün, és a vakond – az egész világon elterjedtek, kivéve Dél-Amerikában és Ausztráliában. Dél-Amerikában csupán Kubában és Haitin található rovarevő kisemlős, mégpedig a patkányvakond egy-egy alfaja. Kubában a kisállat Solenodon Cubanus (felső ábra) nevű alfaja, Haitin pedig a mókás nevű Solenodon Paradoxus (alsó ábra) él.
A kubai patkányvakond korábban Észak-Amerika területén is élt, egyes leletek szerint 30 millió évvel ezelőtt a kisállat a kontinens belsejében is előfordult.
Fegyvere – a mirigyei
A kubai patkányvakond alakja borzra emlékeztet, testét sűrű barna bunda fedi, néhol fehér foltokkal. Hosszúkás, ormányra emlékeztető pofája rózsaszín csúcsban végződik. Apró szemei vannak, mellső lába hosszabb, mint a hátsó, és lábain 5-5 ujj található, amelyek karomban végződnek.
Testhossza 28-40 centiméter között változik; szinte szőrtelen farkuk 17-25 centiméter hosszú. A kifejlett egyedek súlya egy kilogramm körül van, a most befogott hím 700 grammot nyom.
Az állat lágyék tájon található mirigye segítségével pézsmaszagot ereget, míg nyálmirigyei mérgező váladékot képesek termelni, amely a zsákmány elejtésében fontos szerepet játszik.
Rá kígyók vadásznak, ő a rovarokat kedveli
A kubai Solenodon relatíve hosszúéletű, akár öt évig is élhet. A Haitin élő rokona még hosszabb életű, 11 évig is elél. Az állatra elsősorban madarak és kígyók vadásznak. Ő maga rovarokkal, férgekkel, kisebb gerinctelenekkel, levelekkel, gyökerekel, gyümölcsökel táplálkozik.
Évente kétszer szaporodnak, egyszerre csupán 1-2 utódot hoz világra az anya a vakondlyukban. A nőstény két emlővel rendelkezik. Az utódok születésük után néhány hónapig (néha egy teljes évig) anyjukkal maradnak. Feltételezhetően az apa nem vesz részt a fiatalok nevelésében.
A vakondpatkány napját lyukában vagy üreges fán tölti. Rendkívül gyorsan fut, és ügyesen mászik.
A befogott állat az Alejandritó nevet kapta
A kubai vakondpatkány népesség csökkenéséért elsősorban a patkányok, a mongúzok, a házi macskák és a házörző kutyák egyre szélesebb körű elterjedése felelős. A mezőgazdaság terjeszkedése, újabb földek hasznosításba vonása szintén hozzájárult számuk lecsökkenéséhez. A patkányvakond egyébként fejlett szagló és hallóképességgel rendelkezik.
A befogott példány, amelyet megtalálójáról, egy kubai földművesről Alejandritónak neveztek el az állatorvosok, reményt kelt arra nézve, hogy a kubai patkányvakond mégsem kerül be azon állatok katalógusába, amelyek végleg eltűntek a Föld színéről.
További info a kubai patkányvakondról:
Animalinfo.org
Wildlife Encyclopedia