Hiába a rekord alacsony vízállás, nem kap vízpótlást a Balaton

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megrendelésére készült kétkötetes, négyszáz oldalas tanulmányról a miniszter megbízása alapján a Magyar Tudományos Akadémia is véleményt mond. Somlyódy László utalt arra, hogy a vizsgálatnál figyelembe vették az Európai Unió vízkeret irányelvét, az éghajlat-változást és az elővigyázatosság elvét is.

Az akadémikus elmondta: a tanulmányban kitértek arra is, mikor lenne indokolt a vízpótlás. Például abban az esetben, ha a tó ökológiai állapota kedvezőtlen irányba mozdulna, vagy tartósan alacsonyan maradna a vízszint. Egy esetleges vízpótlás során sem szabadna a tó ökológiai állapotát kockáztatni.

Somlyódy László emlékeztetett arra, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács felkérésére a VITUKI is végzett vizsgálatot a témában, amelyet figyelembe vettek a tanulmány elkészítésekor. Szerintük a Rábából történő vízpótlás hatása negatív lenne több szempontból is.

Az akadémikus utalt arra, hogy a tó ökológiai állapota jó, a parti zónában új élővilág alakult ki. Az akadémikus statisztikai elemzésekre hivatkozva úgy vélekedett, 50 százalékos a valószínűsége, hogy a tó évente 20 centiméterrel feltöltődik és nagy a valószínűsége annak, hogy két éven belül akár a nagy víz lehet a probléma.

Az akadémikus kiemelte, javasolják „szükségállapot” esetén „az ideális vízpótlást”. Szerintük a Dunántúli-középhegységben lévő kvarcvízkészlet kémiailag megfelelne egy esetleges vízpótláshoz.

A műszaki egyetem környezetmérnöki tanszéke által készített tanulmány 15 millió forintba került.