Magyarország az első a madármegfigyelő versenyben
A hét végén, harminc ország részvételével lezajlott európai madármegfigyelő versenyen Magyarország az élen végzett az első gyorsjelentések szerint - közölte az MTI-vel hétfőn a madártani egyesület környezeti nevelés felelőse.
Vándor Barbara úgy vélte: Magyarországon az emberek fontosnak tartják a madár- és természetvédelem ügyét. A madarak és élőhelyeik védelmével foglalkozó nemzetközi szervezet, a BirdLife International tizenkettedszer hirdette meg a versenyt, hogy felhívja a figyelmet a természet- és azon belül a madárvédelem fontosságára, valamint a globális természetvédelmi problémákra – magyarázta Vándor Barbara.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület környezeti nevelés felelőse elmondta: vasárnap estig húsz ország eredményei érkeztek be. Ennek alapján a megfigyelt madarak száma szerint Magyarország az első a 258.584 szárnyas regisztrálásával, megelőzve a 175 ezer darabot megfigyelő Svédországot.
Magyarországon a három leggyakoribb faj a seregély, a tőkésréce és a dankasirály volt. De láttak olyan ritkaságokat is, mint a vörösnyakú vöcsök, parlagi sas és ékfarkú halfarkas, vándor partfutó és pusztai ölyv
A 120 helyszín alapján ugyancsak hazánk áll a lista élén, megelőzve a 101 helyszínt felállító Lettországot. A résztvevők számát tekintve a 3191 embert mozgósító Szlovákia mögött Magyarország a 2765 érdeklődővel a második helyen végzett.
“A madármegfigyelés úgy történik -, hogy képzett természetvédők párosával járnak a vizes élőhelyek egy-egy szakaszán, s egyikük távcsővel kémleli a környéket, társa pedig jegyzőkönyvezi a látottakat, miközben az őket kísérő civil érdeklődőknek is elmondják az adott tollasról a legfontosabb tudnivalókat, érdekességeket” – magyarázta Vándor Barbara.
A legtöbb országban nem kedvezett az időjárás a megfigyelőknek, több helyről jeleztek esőzést, havazást. 20 országban 750 helyszínen több mint 76 ezer érdeklődő vett részt, és összesen 1, 25 millió madarat észlelt. Ezek a számok a még hiányzó 10 ország adatainak beérkezése után módosulnak, s a végeredményt a hét második felében teszik közzé. Magyarország a tavalyi versenyben az ideihez hasonló eredményt ért el.
Élete volt az orrszarvúk védelme – 2. rész
A kiskunmajsai Bedő Orsolya hat évet töltött a kelet-afrikai Malawiban, ahol rinocérosz-kutató férjével, Gyöngyi Krisztiánnal a keskenyszájú orrszarvúk vádelmével valamint a helyi közösségek oktatásával foglalkoztak. Cikkünk első felében megtudtuk, hogyan kerültek Afrikába, mivel foglalkoztak, most az utolsó évekről és a tragikus ruandai hónapokról beszélgetünk.
Kolbásszal vadásztak a barlangi futrinkára
A bogarat 20 éve fedezték fel, nemrégiben alaposabb vizsgálatnak vetették alá a fajt.
A farkas is képes lehet a ragaszkodásra
A kutya háziasításában alapkérdés: vajon a farkasok mennyire képesek az emberrel szoros kapcsolatot kialakítani?
Élete volt az orrszarvúk védelme – 1. rész
A kiskunmajsai Bedő Orsolya hat évet töltött a kelet-afrikai Malawiban, ahol rinocérosz-kutató férjével, Gyöngyi Krisztiánnal a keskenyszájú orrszarvúk vádelmével valamint a helyi közösségek oktatásával foglalkoztak.
Az osztrák Alpok vadvilága
Az osztrák Alpok élővilágát bemutató kisfilm nyugatról keleti irányban, tavasztól télig mutatja meg Tirol ezer színét, miközben megismerkedhetünk a jellemző állat és növényfajokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
