Ferenc, Olívia2020. december 03., csütörtök
Természet

Miért jön nyárra ősz? – Válaszol a mitológia

2003.10.08.Admin
National Geographic Magyarország

Mielőtt az emberiség karotinnal és antocianinnal kezdte magyarázni, hogy miért lesznek ősszel a fák levelei aranyló sárgák, az ókori népek körében szívszaggató legendák terjengtek.



Egy Seneca által leírt mítosz szerint fiútestvérek éjjel-nappal üldöztek egy, a területükre be-betörő óriásmedvét. Sikerült végre megölni a medvét, akinek vére az égből lecsöpögve pirosra festette a fák leveleit. A testvérek ezután megsütötték az állat húsát, akinek lecsöpögő zsírja a többi levelet aranysárgára és narancsszínűre változtatta.

Egy indián legenda a Nagy Medve keletkezéséről

Seneca medvéje utalhat a Nagy Medve csillagképre is, amelyet az indiánok szintén kapcsolatba hoztak az évszakok változásával. Az indiánok az általunk Göncöl Szekérként, Észak Amerikában Nagy Merőkanálként (Big Dipper) ismert csillagképbe egy Észak Amerikában honos állatot, a halászt (fisher) képzelték bele. A halász róka méretű állat, amelynek mozdulatai a rókáéra hasonlítanak, azonban a menyét rokona. A nevével ellentétben nem halakkal táplálkozik, hanem mókusokra és egyéb kis állatokra vadászik, sőt nem is szereti a vizet.

A legenda szerint egyszer a halász, a borz, a vidra és a hiúz elindultak, hogy az örökké fagyos, havas, hideg télre meleget hozzanak az égből. Ehhez megkeresték a Föld azon pontját, amely legközelebb van az Éghez, és addig ugráltak onnan, amíg át nem szakították az égboltot. A vidra fölugrott, meg is érintette az eget, de nem tudott keresztültörni. A hasára esett és így csúszott le a hegy aljáig. Ettől a naptól fogva minden vidra a hasán csúszik a hóban. A hiúz is keményen beleütközött az égbe, és eszméletlenül esett vissza.

A borznak és a halásznak sikerült azonban lyukat ütnie, és ezt a lyukat addig rágták, amíg legalább fél évre elegendő meleg nem ömlött belőle a Földre. Az égiek nem akarták, hogy a meleg a lyukon keresztül leszökjön a Földre, ezért rátámadtak a halászra. (A borznak sikerült visszamenekülnie a Földre.) Az égiek végül a halász egyetlen sebezhető pontját eltalálták egy nyíllal. A nagy indián isten, Gitchee Manitou azonban nem engedte, hogy az emberiséggel jót cselekedő halász lezuhanjon a Földre, az égen a csillagok közé helyezte jutalmul azért az áldozatért, amelyet a Földi emberekért hozott.

A görögök családi tragédiával magyarázták az ősz beálltát

 

 

A görög mitológia az ősz beálltát egy szívszakasztó családi tragédiával magyarázza. Perszephoné Zeusznak és Démétér istennőnek a leánya volt. Fiatalkorában egy séta alkalmával halálvirágot, azaz nárciszt tépett le, és hirtelen megnyílt alatta a Föld, a mélységből pedig felbukkant Hádész, az alvilág istene. Magával ragadta a Föld alá Perszephonét, akinek csak egy kétségbeesett sikoltásra maradt ideje, ám a nyomban odarohanó Démétér már így is hűlt helyét találta.

A szerencsétlen anya kilenc napon át étlen-szomjan bolyongott a Földön, de nem találta lányát. Végül Héliosz Napisten elárulta neki mi történt. Démétér ekkor az Olümposzra ment, és szemrehányásokkal halmozta el Zeuszt, mert úgy vélte, Zeusz tudtán kívül Hádész nem követhetett el ilyen gyalázatosságot.

Démétér követelte, hogy Zeusz azonnal szerezze vissza lányukat Hádésztól. A főisten le is küldte követét az alvilágba, ám elkésett: Hádész időközben feleségül vette Perszephonét, megetette vele a gránátalma magját, a házasság jelképét. Aki pedig már egyszer evett valamit az alvilágban, az többé nem térhetett vissza a Földre, az élők közé.

Hosszas tárgyalás után Zeusznak sikerült áthidaló megoldást találnia: Démétér hozzájárult, hogy lánya Hádész felesége legyen, és az esztendő egyharmadát vele töltse az alvilágban, Hádész viszont kötelezte magát, hogy az év kétharmadában Perszephonét felengedi a Földre, hogy anyjával élhessen.

Így is történt: Perszephoné tavasszal megjelenik a Földön, Démétér pedig a viszontlátás örömére termőerőt ad a növényeknek, hogy lányát zöldellő, virágzó természet köszöntse. Mikor ősz utolján Perszephoné visszatér az alvilágba, Démétér gyászolni kezdi, és vele együtt gyászruhát ölt az egész természet.

Egy mongol monda, amiből a páros ujjú patások eredetére is fény derül

 

 

Más népek kevésbé szívszakasztó történettel magyarázták az ősz, a hideg beálltát. Számos északi kultúrában feltűnnek mágikus, hideget hozó lények, mint a Jégkirálynő, a Fagykirály, az öreg Tél apó vagy a törékeny Hópelyhecske.

Hogy miért jön a nyárra tél, egy mongol monda például így meséli el:

Mikor a Tejtenger még csak tócsa volt, mikor a Szümber-hegy még csak halom volt, akkor mérkőzött meg egymással Hideg apó és Meleg apó. Így szólt Hideg apó:
– Kilenc napon át fagyasztom a világot. Hadd látom, föl tudod-e olvasztani utána?
– Én pedig nyolc nap alatt megolvasztom a havat, jeget, s víztengert teremtek belőlük. Biztos nem tudod kivédeni az én forróságomat – mondta Meleg apó. A fogadás tétje az volt, hogy a győztes hatalmába kerítheti a vesztest.
Hideg apó kilenc napon át támasztott hóvihart és sosem volt hideggel, jégpáncéllal vonta be a Földet. Majd alkotott egy óriási bikát, hogy az védje meg a jegét. Meleg apó nyolc nap alatt létrehozta a napot, s a nyolc világtáj felől sütötte a Földet, amely a nyolcadik napra víztengerré változott.
Mikor megnézte, hol maradt még jég, hát, az óriás bika tömör patái alatt talált még belőle: két mellső lába alatt alakult ki a jeges Déli Sark. Meleg apó megdühödött, s a bika tömör patáját kettéhasította. Azóta van páros ujjú patája a marhaféléknek.

Mivel a két apó ereje egyenlő volt, fölosztották maguk közt az esztendőt, azóta váltja egymást a nyár és a tél.

Kapcsolódó írásunk:
Az őszi színek biokémiája

Hozzászólások

A tengeri angyalok és tengeri pillangók igen ellenálló állatkák

A tengeri angyalok és tengeri pillangók igen ellenálló állatkák

A pteropodák, vagyis tengeri pillangók és tengeri

Nádasok rejtekén élő madár

Nádasok rejtekén élő madár

A Balatonederics határában fekvő, természetvédelmi terület egy szórványos madárfajáról már régóta tervezem, hogy írok pár sort.

Ön is szavazhat kedvenc természetfotójára

Ön is szavazhat kedvenc természetfotójára

A Londoni Természettudományi Múzeum által szervezett pályázat a természetfotók legrangosabb versenye.

Madarak fényben és árnyékban

Madarak fényben és árnyékban

Az Envirotis – Madarak fényben és árnyékban fotópályázat online díjátadójára került sor 2020 november végén.

Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

Több mint négyszáz év után először épült hódgát a délnyugat-angliai Exmoor területén.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket